Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Iskola a gyorsuló időben

 

"Országok rongya! könyvtár a neved.
De hát hol a könyv, melly célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?"
(Vörösmarty Mihály)

Lectori salutem!

E rövid esszé célja, hogy könyvtárunkról átfogó és értelmezhető képet tárjon a tisztelt olvasó elé. Mivel a teljesség szinte kizárt, ezért három olyan elvet is felhasználtunk, amely keretet biztosít írásunknak: Az egyik a mozaikszerű építkezés, a másik az elméleti megközelítés, míg a harmadik, a történeti tagolás. Ennek megfelelően az alábbiakban a historizáló bevezetést, egy átfogóbb könyvtári körkép követi, majd megkíséreljük Vörösmarty nyomdokaiban járva a jövő nagy kérdéseit egy csokorba szedni.

Múlt...

Az iskolai könyvtárak - Magyarországon - a szervezett iskolai képzésnek köszönhetik létrejöttüket. Kezdetben az egyetemek és a főiskolák voltak azok az intézmények, melyek elsőként létrehozták saját, képzésorientált könyvtáraikat. Majd csak a XIX. század végén kezd általánossá válni, hogy a középfokú, szakképző intézetek is kisebb-nagyobb könyvgyűjteményeket, ún. Tanári- és Ifjúsági Könyvtárakat állítanak fel.

A Monarchia időszakában végbement alapozó tevékenységet a két világháború közti szakaszban meglehetősen szigorú központi szabályozás követte. A közép- és népiskolai könyvtárak elsősorban a beszerzendő könyvek tárgyát illetően voltak kénytelenek idomulni a kötelmekhez. Az erős befolyásoltságnak azonban egy nagy előnye mindenképp említést érdemel, ui. végre előírták, hogy "minden intézetben tanári felügyelet mellett ifjúsági könyvtárat kell szervezni".

A világháború végétől, napjainkig mindössze három nagyobb változásról számolhatunk be: Az elsőre 1958-ban került sor, amikor a könyvtárak felügyeletét egy központi szerv, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vette át. Az átszervezést 1971-ben új működési "Irányelvek" követték.

A legutolsó határkő az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről, mely bár sok változást hozott, mégis kérdések sorát hagyta megválaszolatlan.

A leltárkönyv tanúsága szerint iskolánkban az első hivatalos leltárba vételre 1959. december 23-án került sor. Az anyaggyűjtés természetesen már az iskola alapításakor megkezdődött, elsősorban az oktatásban használatos tankönyvek beszerzésével.

Főfoglalkozású könyvtárosról, csak a '60-as évektől kezdve beszélhetünk. Az első leltárkönyvi bejegyzések Ozora Ferenctől származnak. A könyvtár jelenlegi helyét 1971-ben jelölték ki. A sikeres átköltöztetést követően, közel 30 esztendeje változatlanul itt az egykori klubhelyiségben található.

A könyvtár állományáról

Kb. 18 ezer hagyományos könyv-formátumú dokumentummal rendelkezünk. Ezek jelentős része a szabadpolcon került elhelyezésre, míg a régi tankönyvek, illetve a múzeális értékű kiadványok könyvtárunk raktárában kaptak helyet. A szabadpolcon a könnyebb tájékozódás és könyvtárhasználat érdekében további tagolást hajtottunk végre.

Külön polcrendszerre került a szépirodalom és a szakirodalom, valamint önálló állománytestet képeznek a kézikönyvek (piros színcsíkkal ellátva), tankönyvek és az új könyvek, melyek folyamatosan kerülnek beolvasztásra.

k1A másik fontosabb dokumentumtípus a folyóirat, mely igazi jelentőségét a kurrens jelleg adja, hisz az időszerű kérdések feltárásában, megválaszolásában a legrelevánsabb eszköz. Könyvtárunkban közel 50 folyóirat található meg a periodicitástól függő rendszerességgel. A lapok tematikáját tekintve felfedezhetjük szinte valamennyi témakör orgánumát. Míg legnagyobb számban a számítástechnikai, műszaki tárgyúak szerepelnek a palettán, addig a társadalomtudományok és az irodalom kedvelői is bőségesen találnak olvasnivalót, sőt politikai, gazdasági témájú lapokból sem szenvedünk hiányt.

A dokumentumtípusok sorában a mára már hagyományosnak mondható, mégis speciális információhordozókról is szót kell ejtenünk. A hanghordozók esetében a kompakt kazettákat és a "bakelit" lemezeket említhetjük. Ezek együttes száma megközelíti a kétszázat. Míg kazetták főleg a nyelvoktatásban használatos segédanyagok, addig a lemezek igen nívós komolyzenei repertoárt alkotnak. A könyvtár továbbá hatvan darab VHS rendszerű videofelvétellel is rendelkezik, melyek pályázat útján kerültek az állományba. A filmek a XX. század nagy klasszikusaiból adnak ízelítőt. Mindezen felül néhány diapozitív is gazdagítja a készletet.

Egy olyan sajátos tároló-szolgáltató eszközről is szólok, amely bár még nem képezi a könyvtár gyűjteményének első számú anyagát, de már jelzi, a változások új irányát. A CD-ROM-ok jelentős részét a folyóirat-mellékletek képezik, ill. ezek mellett található még hetven olyan lemez is, mely ugyancsak pályázat útján került könyvtárunkba. E CD-k elsősorban az általános műveltség, ill. a nyelvoktatás fejlesztésében játszanak szerepet.

A muzeális értékekről

k2Könyvtárunk, a nap mint nap közkézen forgó dokumentumokon kívül igen tekintélyes muzeális darabokat is birtokol. Ezek többsége: szak- és tankönyv, magyar és német nyelven, ill. korát tekintve, már jóval meghaladta a száz évet. Különösen nagy értékük miatt ezek csak helyben használhatók.

Szintén kiemelkedő értéket képviselnek a könyvtárban elhelyezett szakmai rajzok, melyek az iskola egykori diákjainak munkái. Többségük nyolcvan- százesztendős. Hihetetlenül növeli forrásértéküket, hogy alapos vizsgálat alá véve őket nagy segítséget nyújthatnak az iskolában egykor folyt oktatás metódusainak rekonstruálásához. Műszaki jellegük ellenére némelyik lenyűgöző vizuális élményt jelent.

A történelem és a földrajz kutatóinak érdeklődésére tarthat számot az 1910-ben Kogutowicz Manó által készített földgömb.

Feltáró-rendszerek

Természetesen nem elegendő a könyvtárban pusztán gyűjteni a különféle dokumentumokat, azokat használhatóvá, hozzáférhetővé kell tennünk. Ezt a célt szolgálják a könyvtár feltáró-eszközei. Az egyik ilyen nagy "problémamegoldó" a hagyományos cédulakatalógus, amely segítségével szerző, cím és szakjelzet (téma, tárgykör) alapján tudjuk megközelíteni a keresett dokumentumot. Építését jelenleg sem fejeztük be, azonban használatára egyre kevesebb alkalommal kerül sor, ui. pár évvel ezelőtt egy integrált könyvtári rendszerrel gyarapodtunk.

A szoftvert a szükséges számítógéppel együtt - ugyancsak egy pályázat útján -, Wicher Rita könyvtárosnak köszönhetjük, aki sok egyéb hasznos gondolata mellett azt is felismerte, hogy az információszolgáltatásnak is haladnia kell a korral, különben a könyvtárak lemaradva teljesen kiszorulnak mindennapi életünkből. A Szirén névre keresztelt rendszer feltöltése befejeződött, s három esztendő után végre a teljes állományra építve vehetjük igénybe szolgáltatásait.

A tájékoztatásnak olyan fontos eszközei, mint a bibliográfiák, repertóriumok, analitikák, stb., sajnos csak nagyon kis számban állnak rendelkezésünkre, de pótlásukra, ill. a hiányuk okozta nehézségek csökkentésére már megtettük az első lépéseket.

Könyv- és könyvtárhasználat

k3A könyvtár mindennapi életének legfőbb szabályzója a használók köre. A tanárok és diákok egyaránt felkeresik, ha munkájukban, tanulmányaikban segítségre szorulnak. A látogatottsági statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy naponta átlagosan 70-90 érdeklődő tér be. A könyvtárba érkezők egy része csak válogatva a kínálatból helyben használja a dokumentumokat, más részük kölcsönöz is.

A kölcsönzést áttekintve elmondhatjuk, hogy a legnagyobb népszerűségnek a CD-ROM-ok és a folyóiratok örvendenek, melyek mindössze egy napra, ill. hétvégére kölcsönözhetők. A második helyen a kötelező irodalom és a számítástechnikai, ill. informatikai szakirodalom kölcsönzése található. Ezt a tankönyvek, nyelvkönyvek és szótárak követik, s a sort az egyéb témájú szakkönyvekkel és a kötelezőkön kívüli szépirodalommal zárhatjuk. A kölcsönzés sajnos még nem automatizált, így egy kicsit hosszadalmas, de a fejlesztési tervek egyik kiemelt pontja.

A könyvtár természetesen nemcsak a könyvek és a folyóiratok szakadatlan szolgáltatását látja el. Helyet biztosít minden olyan kulturális rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, hangversenynek, irodalmi estnek, ünnepi eseménynek, melyek jellegükből adódóan megkövetelik a környezet bensőségességét, szimbolizmusát. Az iskola egykori, azóta elhíresült diákjai szintén itt adtak randevút utódaiknak.

Villányi László, Meliorisz Béla és még hosszan folytathatnánk a sort, mind-mind egykori jedlikesek, akik visszatérve a könyvtárat választották találkozásaik színhelyéül.

Jövő…

Egy könyvtár esetében az előretekintésnek igencsak kimértnek és megfontoltnak kell lennie. Semmiképp nem eshetünk olyan hibába, amely a különben is igen labilis könyvtári helyzetet alapjaiban rengetné meg. Gondolok itt egynémely könyvtár esetében túl gyorsan bekövetkező átértékelésre.

Az elhamarkodott, tervezetlen számítógépesítés helyenként szinte teljesen szétzúzta a klasszikus működési kereteket.

Könyvtárunk a technikai fejlődést nem utasítja el, mindössze a fontolva haladás útját választja: A tervek szerint két új géppel bővül gépparkunk. Ezek alapvetően a prézensz tájékoztatásban töltenének be fontos szerepet. Így a különböző adatbázisok, a Szirén könyvtári rendszer, valamint az Internet naprakész, hasznos információi lennének elérhetők.

E tervek persze feltételeznek némi strukturális átalakítást is, így minden bizonnyal jelentősen növekedni fog használó-képzési tevékenységünk.

Töprengések…

Mozaikunk utolsó darabkáit rakosgatva felmerül bennünk a kérdés: vajon mit hoz a jövő?

Szükségünk van-e a könyvtárakra, a könyvekre?

Tényleg elérkezett a Gutenberg-galaxis vége, s a technika teljesen kiszorítja a hagyományos információhordozókat?

Vajon realizálódnak azon jóslatok, melyek az információ korának társadalmát mindössze a "cyber-tér" emberi vetületének tartják?


A dilemmákra mindenkinek magának kell választ találnia. Minden érző, gondolkodó lénynek felelőssége tudatában kell elmerengnie azon, milyen jövendőt szeretne, mit vár a könyvtáraktól a jövőben.

Szüksége van-e humanitásának mindazon értékre, mit elődei felhalmoztak és reá hagyományoztak?

A kérdések tehát nyitottak, s megválaszolásuk minden bizonnyal ránk vár!

Patonai Gábor, könyvtáros

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 18. Szombat
Jenő
A Nap kel 07:00-kor,
nyugszik 16:11-kor.
Holnap
Erzsébet, Zsóka, Liza
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.