Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Iskola a gyorsuló időben

Iskola_a_gyorsul_idben_

 


 

1976: sorsdöntő év

Sok döntő pontja volt életemnek, de most már negyedszázad távlatából tudom, egyik leglényegesebb - 1976 volt.

npEkkor bíztak meg iskolám vezetésével első ízben.

Nem tévedés, az megbízás volt, mai értelemben kinevezés. Akkor nem pályázni kellett, sőt ha valaki igazgatói székbe alkalmasnak tartotta magát, az megkapta az elmarasztaló megjegyzést "önjelölt".

Amikor megbíztak az igazgatással, már 9 év állt mögöttem a Jedlikben.

Kisdiákként a Jedlikben

1956 és 1960 között voltam diákja iskolámnak.

Érdekes a történet, ahogyan ide kerültem. Kicsi koromban, amikor kérdezték tőlem, mi leszel, mindig gépészmérnököt mondtam, már akkor is, amikor nem is tudtam, mit takar ez a szakma. Aztán nyolcadik osztályban majdnem élelmiszeripari technikumba jelentkeztem. Végül a döntésben egyik szomszéd fiú, Jakab Gábor véleménye lett a döntő, aki akkor végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Gábor javasolta az akkori "híres iskolát, Jedliket", amiért ma is hálás vagyok neki. Édesapám is örült a döntésnek, aki gépész volt maga is. Remélte, ha visszakapja államosítással elvett traktorait, cséplőgépeit, én folytatom az ő mesterségét.

Kemény felvételi vizsga után 1956-ban lettem először jedlikes.

Visszatérés tanárként

Második visszatérés:

1971. január 1. Ekkor már a győri Célgépgyárban dolgoztam, célgépszerkesztőként. Volt osztályfőnököm, Pálinkás László tanár úr szólt, lenne tanári hely, szerszámgépek, készülékszerkesztés, szakrajz, stb. tantárgyak tanítására.

Pályáztam, meghallgatott Szilágyi Ferenc igazgató. Felvett, mert gépgyártástechnológiai végzettségem, szerszámszerkesztő és célgépszerkesztő gyakorlatom megfelelt az akkori képzési elvárásoknak. Fél év múlva, Czéhmester Tibor gépészmérnök, majd újabb fél év múlva, Finta Zoltán gépészmérnök került iskolánkhoz mérnöktanárnak. Elsősorban mi hárman a friss ipari gyakorlatra támaszkodva kezdeményeztük főleg az elméleti oktatás korszerűsítését a többi akkori kollégával együtt.

Felgyorsítottuk az írásvetítők beszerzését, megvettük az első diavetítőket.

Az első fejlesztések az oktatás korszerűsítésében

Az írásvetítő akkor, főleg a szakmai oktatásban forradalminak számított. Óravázlatok, mérethelyes ábrák, lapozható fóliák, stb. szemléltették a tanítási anyagot. A fóliára kezdetben tussal írtunk és rajzoltunk. Nem is tudom, hogyan volt akkora türelmünk, ami egy-egy fólia megírásához, illetve megrajzolásához kellett. Gyorsabb és könnyebb lett a munkánk, amikor megjelentek a filctollak.

Nekem, főleg a szerszámgépek oktatásában, még nagyobb lehetőséget jelentett a diavetítő. A diaképek döntő többségét magunk készítettük, prospektusokból, könyvekből, a magunk által fejlesztett "fotóstúdióban". A valós ipari környezetről és a szerszámgépekről készített színes képek bemutatása újdonság volt akkor a szakképzésben.

Még több lehetőséget láttunk a hurokvetítőben. Ez filmvetítő volt, végtelenített filmszalaggal. Rövidfilmek folytonos vetítésére volt alkalmas. A mozgóképek még közelebb hozták az üzemi gyakorlatot, életszerűbb lehetett volna az oktatás. Azért csak lehetett volna, mert szakmai oktatófilmeket készen vásárolni nem lehetett, készítésük meg igen időigényes volt. Próbálkoztunk magunk is az esztergálásról filmet készíteni, de az akkori filmtechnikával időben lehetetlen volt anyagiak nélkül vállalni. Anyagiak pedig akkor sem voltak ilyen célra.

Igazgatói munkám első évei

Amikor 1976-ban kineveztek igazgatónak, nehéz időszaka volt a szakképzésnek. A technikusképzést nappali tagozaton már megszüntették, helyette indítani kellett a szakmunkásképzési célú képzést. Az iskolánk iránti érdeklődés csökkent, a beiskolázás egyre nehezebb lett. A tanulmányi eredmények messze elmaradtak a technikusi szinttől. Nehéz volt ez az időszak nekünk, akik szebb időket is megéltünk a technikusképzés időszakában. Később visszaállították a technikusképzést nappali tagozaton, de a közben kiesett idő elég volt ahhoz, hogy a magas szintről pillanatok alatt alacsony szintre csúsztunk.

Ekkor kezdtünk el komolyan dolgozni, azért, hogy újra felemelkedjünk a technikusképzés szintjére.

Igazi lehetőséget az 1985-ös oktatási törvény jelentett. Ettől kezdve lehetett változtatásokban is gondolkodni. Indult a gépszerkesztő képzés, amelyik középfokú képzés volt, csak a technikusi címet akkor még nem lehetett hozzátenni, pedig az volt. Indítottuk a fakultációs képzést, ahol minden tanulónk a négy év alatt, évente átlagban 2 órában szabadon választott tananyagot tanulhatott a kötelezők mellett. Ez a heti 2 órás szabad sáv akkor a szakképzésben igen forradalminak számított.

Iskolánk megindult felfelé, azóta meg sem állt a felfelé vezető úton.

A számítástechnika, mint a felemelkedés egyik záloga

Amikor a személyi számítógépek megjelentek, csak kevesen hitték el, hogy a gépiparban nagyobb lesz a jelentőségük, mint például közgazdasági területen. Mi az első pillanatban felismertük a nagy lehetőséget a számítástechnikában. Mindent megtettünk azért, hogy a fejlesztéseket a lehetőségekhez képest a leggyorsabban megvalósítsuk.

Első hivatalos külföldi utam 1990-ben volt Ausztriában. Több szakképző intézményt látogattunk meg. Náluk már akkor egy tanuló ült egy számítógép mellett, nálunk meg kettő. Láttuk, mennyivel hatékonyabb úgy az oktatás. Amikor hazajöttem, beszéltem a látottakról kollégáimmal, és döntöttünk.

Célunk az volt, hogy 1991 szeptemberére érjük el az osztrák iskolák szintjét. A terv 1990 karácsonyára teljesült. Ez olyan siker volt, amelyre későbbiekben is mindig visszagondoltam. Erőt adott, ha megoldhatatlan feladat állt előttünk.

A számítástechnika fokozatosan bevonult a szakmai képzés egyre nagyobb területeire. Ma a szakrajzok AUTOCAD - programmal számítógépen készülnek. Az esztergálásban és az egyéb gépi forgácsolásban az egyetemes szerszámgépek csak az alapozást szolgálják, az igazi cél a CNC - gépkezelés és technológia megtanulása.

Napjainkban, mindenhol ott van a számítástechnika. Azóta is ügyelünk arra, hogy ha valamilyen szakmai területen megjelenik a számítástechnika, azt a lehető leghamarabb mi is oktassuk, hogy tanulóink a lehető legkorszerűbb tudás birtokába jussanak.

Külföldi tapasztalatok

Igen emlékezetes utazásom volt 15 igazgató társammal együtt Németországba, Augsburgba.

Többek között a gépész szakképzést tanulmányoztuk: számítástechnikai képzés, AUTOCAD - oktatás, CNC - képzés, minőségbiztosítás, stb.

Mindig azt néztem, miben jobbak. Õk a korszerű technikák, technológiák oktatásában felkészültebbek, mint mi Magyarországon. Azt tapasztaltam, hogy csak igen kis terület az, amiben eredményesebbek nálunk. Az látszott, hogy sokkal több pénzt tudnak fordítani a képzésre, mint mi. Igazgató kollégáimnak és a minisztérium képviselőinek azt mondtam, hogy amit itt látunk, azt én, a Jedlikben bemutatom, ha visszafelé a hazavezető úton a minket szállító busz megáll Győrben.

Még Augsburgban az egyik CNC - képző helyen a jelenlétünkben esztergáltak egy munkadarabot. Nagyon büszkék voltak munkájukra. Ezt a CNC-gépen készített munkadarabot nekem adták.

11

 

Ez a hozzám került munkadarab adta azt az ötletet, hogy meglepetést, készítsek útitársaimnak visszafelé, Győrben. Nos csak a lényeget mondom: dr. Ujvári Miklós műhelyfőnök kollégám telefonbeszélgetésünk alapján előkészített egy CNC - esztergálást.

Maga a CNC - megmunkálás Győrben, a Jedlikben, útitársaim előtt folyt. A készített munkadarab jóval bonyolultabb volt, mint amit én kaptam Augsburgban. Nos, ezzel azt akartam bizonyítani, mi sem vagyunk mindenben lemaradva a "fejlett nyugattól", sőt sok mindenben még előbbre is járunk.

 

12

 


 
A GYAKORLATI OKTATÁSNAK a szakmai képzésben kezdettől fogva meghatározó szerepe volt iskolánkban. A gyakorlatot jól ismerő oktatóktól olyan ismeretek birtokába jutottak az itt tanuló diákok, melyek megalapozták azt a tudást, ami lehetővé tette, hogy az élet bármely területén, de főleg a különböző üzemi területeken megállják helyüket, és ezzel megbecsülést, elismerést szerezzenek önmaguknak iskolánknak.

Természetesen az iskola alapítása óta eltelt 100 év nagyon hosszú idő, és ez alatt sok változáson ment keresztül az oktatás, ezen belül a gyakorlati képzés is. E hosszú időszak alatt iskolánk mindig fogékony volt az újra, érzékenyen reagált a XX. századi rohamos fejlődés kihívásaira és régiónkban úttörő szerepet játszott a középfokú oktatás megújításában és fejlesztésében.

Kovácsműhely az 1950-es évekből
13

Kezdetben a FA- és FÉMIPAR, majd később a TEXTILIPAR szakembereinek képzését biztosította intézet.

1950-től kezdődően már csak a GÉPIPAR különböző területeire képeztünk szakembereket.
Ekkor már - mint GÉPIPARI TECHNIKUM-ból - olyan szakemberek kerültek ki, akik közül sokan még ma is, elsősorban az ipar területén sikeresen tevékenykednek. Köszönhetik ezt többek között annak, hogy itt olyan elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak, amely megalapozhatta helytállásukat. Ezt szolgálta a rendszeres - minden évfolyam elvégzése után szervezett - nyári gyakorlat is, ahol tanulóink elmélyíthették tudásukat, és konkrét gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek. Ebben nagy segítségünkre voltak azok az üzemek, akik számítottak a nálunk végzettekre a munkaerő utánpótlás tervezésekor és így, már a nyári gyakorlatok során kiválaszthatták azokat, akikkel a végzés után munkaszerződést kötöttek.
A technikumi korszakot követte egy ún. SZAKMUNKÁSKÉPZÉSI CÉLÚ KORSZAK, melynél a célnak megfelelően a gyakorlati foglalkozások aránya növekedett, és így a tanműhelyek kialakítása is ehhez igazodott.

Elsősorban a környezetünkben található ipari üzemekben megnövekedett forgácsoló szakemberek iránt megnövekedett igény eredményezte ezt az oktatási formát. Ebben az időszakban jelentősen megnőtt azon cégek száma - kiemelkedően a RÁBA Vagon- és Gépgyár, a Tungsram, a REKARD, stb. - amelyek már a középiskola első évfolyamától kezdődően szerződést kötöttek tanulóinkkal, és ösztöndíjjal támogatták tanulásukat annak érdekében, hogy biztosítsák szakember-utánpótlásukat.

Az itt végzett tanulók az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás bizonyítványt is szereztek.

Ezt követően jelentősebb változás 1985-ben következett be, amikor újra indult a TECHNIKUSKÉPZÉS azzal a különbséggel, hogy nem négy, hanem öt éves lett a képzés.

Ehhez az időponthoz kapcsolódnak azok a gyakorlati oktatást fejlesztő tevékenységek, melyek a jelentősen korszerűsödő ipari igényeket hivatottak követni és kielégíteni. Nevezetesen a számítástechnika ipari alkalmazása jelentette ezeket a fejlesztéseket, melyekhez az anyagi fedezetet különböző pályázatok megnyerésével és a gazdálkodó szervezetektől - megállapodások kötésével - Szakképzési Alap - támogatással tudtuk és jelenleg is tudjuk folyamatosan biztosítani.

14
Tranmissziós forgácsolóműhely

1987-ben rendeztük be az első NC-, CNC- laboratóriumunkat, melyben 1db EMCO Compact 5 típusú eszterga és 1db TCFM 100 típusú, Hunor vezérlésű több célú forgácsológép állt az oktatás rendelkezésére.

Ezek természetesen nem voltak elegendőek a képzéshez, ezért együttműködési szerződést kötöttünk a RÁBÁ-val, melynek keretében használhattuk az Oktatóközpontjukban lévő CNC- laboratóriumot, és így a korszerű forgácsolástechnológia oktatását magas színvonalon tudtuk megoldani. Ezúton is köszönetet mondunk az akkori cégvezetésnek a nagy segítségért.

i14

A továbbiakban is a modern és korszerű technológiák - az igényeknek megfelelően elsősorban fogácsoló technológiák - oktatásának fejlesztését tűztük ki célul és így jóformán évente egy-egy új laboratórium át-, illetve kialakítását valósítottuk meg, melyek sorrendben a következők:

Bővítettük a már említett CNC- laborunk gépparkját 1 db. HUNOR vezérlésű MINITURN CNC esztergával.

Ugyanitt, a már meglévő EMCO eszterga mellé egy EMCO F1- marógép és egy SCORBOT ER-V- robot telepítésével kialakítottunk egy rugalmas gyártócellát.

i15

A régi kovácsműhelyt egy újabb, nagyobb CNC- laborrá alakítottuk át, ide került az előzőből áttelepített TCFM és MINITURN gépek mellé egy újonnan vásárolt SIEMENS 810T vezérlésű EPA 320 típusú esztergaközpont, majd később egy FANUC vezérlésű CORTINI BF400-as, 6 szerszámhelyes megmunkáló központ. Ezzel a fejlesztéssel, itt már ténylegesen az iparban alkalmazott vezérlések és gépek használatát, programozását taníthattuk tanulóinknak.

E labor fölött egy 12 számítógépes CNC programozói és szimulációs termet hoztunk létre, amelyben a számítógép adta lehetőségeket kihasználva egy UNICAM nevű szoftver segítségévet az előbbi gépek mindegyikére előre kidolgozásra és tesztelésre

kerülhetnek a megmunkálási programok, amelyek azután a különböző programhordozók segítségével a gépek vezérléseibe tölthetők.
Kialakítottuk 3. CNC- termünket is, amelybe a RÁBÁ-tól 3 db, s a RÁBÁ-éval hasonló együttműködés alapján a TUNGSRAM -tól 1 db EMCO COMPACT 5 CNC- eszterga került. Ezzel a CNC- alapozáshoz is már önálló labor állt rendelkezésünkre.
i17 i26

Köszönetet mondunk ezért a fenti gyáraknak.

A rugalmas gyártócella részére egy, az előzőnél lényegesen nagyobb termet alakítottunk ki, amelybe meglévő gyártórendszerünk mellé a RÁBA részéről átadott hasonló - egy EMCO esztergából egy ugyancsak EMCO maróból és egy MITSUBISHI RM 501-es robotból álló gyártócella került. E két rendszert összekötöttük egy szállítópályával, kiegészítettük egy automatikus mérőállomással - SPC- alkalmazással -, s így egy leendő CIM- rendszer alapjait teremtettük meg.

p73Ezzel az átalakítással párhuzamosan új laborba helyeztük a SIEMENS vezérlésű EPA320-as CNC- gépünket, mellé telepítve egy RB242-es típusú ipari, hengerkoordinátás robotot, folyamatirányító számítógéppel és 2 kisraktárral. Így létrehoztunk egy ipari gyártócellát is. 8. KÉP
Az ipari vezérléssel rendelkező CNC- gépeink közül lecseréltük a FANUC vezérlésű CORTINI- megmunkáló-központunkat egy 5D-s, NCT vezérlésű TOMILL 160 típusú CNC megmunkáló központra, amely a hozzá tartozó digitalizálóval, mérőszoftverrel és egyéb programozható egységeivel újabb olyan korszerű technikák tanítására ad lehetőséget, amelyek még az ipar területén sem elterjedtek

Az 1991-ben elnyert "Világbanki pályázat" eredményeként került laboratóriumunkba a fent említett gép mellé a MICROSET típusú számítógép vezérlésű szerszámbemérő-gép, melyből Győrött a Rába Rt. Motorgyárában található még egy.

Ezek a fejlesztések mutatják, hogy a korszerű technika, technológia területén próbálunk a fejlődő ipar körülményeihez alkalmazkodni, emelve ezzel szakképzésünk színvonalát

h2 h3

1998-ban korszerűsíteni tudtuk a hegesztő- és hőkezelő - laboratóriumunkat, ahol most már modern eszközökkel (pl. CO védőgázas hegesztőgépek, stb.) tudjuk a szakképzést folytatni.

A szakmai alapképzést is a lehetőségekhez mérten folyamatosan fejlesztettük és modernizáltuk, melynek keretén belül felújítottuk kézi alakító és szerelő laboratóriumunkat, ahol a tanulók az anyagalakítás és megmunkálás alapvető fogásaival ismerkednek meg.

e1

Úgyszintén két alapforgácsoló laboratóriumunkat is átszerveztük és leválasztottuk azért, hogy az ott folyó oktatást az épületen keresztül közlekedő diákok ne zavarják. Ezek az esztergályos illetve a vegyes forgácsoló (maró, köszörű, gyalu-véső, fogazó) területek.

Időközben Győrött hozta létre új üzemét az AUDI Hungária Motor Kft. ahol szintén csúcstechnika alkalmazásával történt és történik a gyártás, valamint folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre. A gyár indításakor nagyon sok - korábban nálunk végzett - technikus munkatárssal kezdték a munkát, akikkel messzemenően meg voltak elégedve.

Ez a tény újabb kihívást jelentett számunkra, mert nyilvánvalóan szeretnénk megfelelni az ottani követelményeknek is, azért, hogy az iskolánkból újonnan kikerülő szakembereknek XXI. századi felkészültségük legyen. Természetesen velük is felvettük a kapcsolatot és fejlesztéseinket az ottani igényeknek megfelelően próbáltuk megvalósítani

A fenti célokat szolgálta az a Központi Szakképzési Alap Pályázat, amely kimondottan a csúcstechnikai fejlesztéseket támogatta. Ezen a pályázaton is sikerrel szerepeltünk, mert így egy PC MILL 125 típusú EMCO gyártmányú Megmunkáló-központ kerülhetett iskolánkba, mellyel már egyidejűleg több vezérlőtípus oktatására is lehetőségünk

nyílik. Többek között a SIEMENS CNC -vezérlés legkorszerűbb változatára is, melynek alkalmazása éppen az AUDI-nál a legelterjedtebb.

A fentiekből is látható, hogy iskolánk a modern és korszerű technikák, technológiák oktatását valósítja meg és remélhetőleg ezt a tendeciát a jövőben is folytatni tudja annak érdekében, hogy a munkaerő piaci igényeket minél jobban ki tudja elégíteni.

m1e2

Korábban is és most pedig különösképpen - Jedlik Ányos szellemében - dolgozva a tanulást helyezzük előtérbe, hiszen Õ is állandóan kísérletezve, a maga által tervezett és készített eszközökkel győződött meg elméleti felfedezéseinek gyakorlati alkalmazhatóságáról.

Az újonnan kialakított laboratóriumok is ennek szellemében szolgálják az oktatást, hiszen ezekben ún. "MODUL" rendszerben egyidejűleg valósul meg az elméleti és gyakorlati oktatás.

Úgy érezzük, hogy iskolánk - névadójához méltóan - szolgálta eddig is és remélhetőleg a jövőben is a középfokú műszaki oktatást annak érdekében, hogy sokoldalú, innovatív és a gyorsan változó világunkhoz minél jobban alkalmazkodni tudó szakembereket bocsásson ki az ipar számára.
Dr. Ujvári Miklós
 
 
 
 

 


 

Napjaink technikájában meghatározó szerepe van az automatizált berendezéseknek. A híradásokban vagy szakmai filmekben "önállóan dolgozó" gyártó és szerelősorok láthatók. A látványos működés mögött csak kevesen gondolnak a vezérlésre, ami a rendszer "lelkét" adja.

Iskolánkban az irányítástechnika oktatását a technikusképzés óratervei tették lehetővé. Ebben a képzési formában a hagyományosnak mondható ismeretek után a korszerű technológia és technika alkalmazása teszi teljessé tanulóink tudását. Gyakorlati példa: technikusaink egy munkadarabról AutoCAD-el készítenek rajzot, a CAD / CAM , valamint a CNC technikával gyártják az alkatrészt és az irányítástechnika laborok eszközeivel szerelősort működtetve kerül a munkadarab egy berendezésben vagy készülékben a helyére.

Az irányítástechnikai laborjaink fejlesztése a pneumatika, az elektropneumatika-PLC és a hidraulika területén történik. Mindegyik területen 11-12 fős csoportokban a labor jellegű, gyakoroltató oktatás jellemző. A szaktól függően a 3 -5 órás foglalkozások elején a szükséges elméleti ismeretek után gyakorlótáblákon a kapcsolások bemutatása történik, majd a tanulók kettesével önállóan dolgoznak. Kiegészítő ismereteket és feladatokat munkafüzetek tartalmaznak.

ir1 ir2
A pneumatikában az irányítástechnikai és az elemismeretek után sűrített levegővel működtetett és vezérelt készülékek tervezése és összeállítása történik.

A hidraulika pontos vezérlések megvalósítására és kis méretekkel nagy erők kifejtésére alkalmas technika.

ir3 ir4

Elektropneumatikában a működtetés szintén sűrített levegővel, a jelátvitel 24 V egyenárammal lehetséges. A PLC (programozható logikai vezérlő) ennek a technikának korszerű alkalmazási területe, amely nélkül modern és összetett berendezés működtetése megoldhatatlan. Környezetünk iparához alkalmazkodva SIEMENS, OMRON, KLÕCKNER-MOELLER ÉS FESTO vezérlők programozását tanulják tanulóink.

Az elektropneumatika laboratóriumban teremtettük meg a jelenleg legkorszerűbb minőségbiztosítási ismeretek oktatásának a feltételeit. A statisztikai folyamatszabályozás - SPC - oktatása az iparban használatos szintén legkorszerűbb mérőeszközökkel (MYTUTOYO DIGIMATIC) történik, melyek közvetlenül az adatterminálhoz vagy a számítógéphez kapcsolhatók. Számítógépes szoftverünk azonos az iparban - elsősorban a RÁBA Rt., az AUDI és a PHILIPS gyáraiban - használatossal, így ezen a területen is szoros együttműködést alakítottunk ki az említett üzemekkel, ahol a konkrét alkalmazásokat tanulmányozhatják tanulóink.

A számítógépes szoftver a győri HNS Műszaki Fejlesztő Kft. által - egyértelműen az ipari igényeknek megfelelően - kifejlesztett program. A kft. a mai napig is nagyon sok segítséget nyújt a minőségbiztosítás oktatásának a bevezetéséhez és fejlesztéséhez, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni.

Kóbor József

 


 

Az iskola 100 éves történetében az idegen nyelvek oktatása csak az elmúlt 10 esztendőben vált központi jelentőségűvé. Bár az anyakönyvek tanúsága szerint a második világháborút követő években már volt német és angol tanítás az iskolában, az orosz nyelv az 1949/50-es tanévben történt bevezetése után az 1989/90-es tanévig tartotta magát, ha nem is osztatlan népszerűség közepette. Az orosz nyelv egyeduralmát 1985/86-ban a második idegen nyelv bevezetése kérdőjelezte meg. Ez azonban csak szimbolikus jelentőségű volt, hiszen a heti két óra orosz és heti két óra második idegen nyelvóra nem adott lehetőséget, hogy bármelyik nyelvet is magas szinten sajátítsák el diákjaink.

Amikor az 1989/90-es tanévben a 41545/89. sz. miniszteri levél alapján - amely egyedi megoldásként felmenő rendszerben megengedte az idegen nyelvek szabad választását a közoktatásban - lehetővé tettük diákjainknak, hogy csak egy, szabadon választott idegen nyelvet tanuljanak. Diákjaink 60-40%-os arányban az angol és német nyelv mellett szavaztak. Ez jelentős változtatásra késztette az idegen nyelveket tanító kollégákat, hiszen az akkori hat kolléga közül háromnak nem volt nyelvtanári végzettsége, "csak" felsőfokú nyelvvizsgája. A változásokat egyik oldalról jól szemlélteti, hogy jelenleg 17 (ebből 4 tanárnő van otthon kiskorú gyermekével) idegen nyelvet tanító kollégánk van. Végzettségüket tekintve 13 kollégának van egyetemi, 4-nek főiskolai végzettsége.

Az iskolavezetés és a tantestület kiemelt területnek tekinti a nyelvtanítást. Ennek szellemében 1995-től kötelező érettségi tantárgy lett a választott idegen nyelv. A kötelező nyelvi érettségi akkor iskolai kezdeményezés volt. 1997-ben azonban már az első világbanki program keretében a program által kötelezően előírt érettségi tantárgyként szerepelt az angol vagy a német.

1995-től kezdve a technikus képesítő vizsga előtt álló 5. éves (mostani elnevezéssel 2/14. évfolyamos) tanulók is vizsgát tesznek az érettségi után tanult nyelvi anyagból.

A tananyagválasztás területén is igyekszünk lépést tartani a változó követelményekkel. Angol nyelvből az 1989-90-es induláskor a Strategies sorozattal kezdtünk, majd ezt követte a Hotline sorozat. A hozzánk járó tanulók nyelvi igényei szükségessé tették, hogy a felújított Headway sorozatra váltsunk (1995-től kezdve fokozatosan). Német nyelvből a régi gimnáziumi tankönyvek után áttértünk a Themen, majd a Themen neu tankönyvekre. Természetesen a tanítás során, és különösen a nyelvvizsgákra való felkészülés alatt a kollégák mindkét nyelvből számos más könyvet is használnak.

Az idegen nyelvi képzésben fontos szerepet játszik a Jedlik Ányos Alapítvány. 1998 és 2000 között 132 tanuló középfokú nyelvvizsgára való felkészülését támogatta 5 ezer és 15 ezer forint közötti összeggel. Az 1999/2000. tanévben megváltozott feltételekkel negyven tanuló kapta meg a lehetőséget, hogy az elért eredménytől függően 5 ezer vagy 20 ezer forintos támogatást kapjon a nyelvvizsga - felkészüléshez. A nyelvi képzés színesebbé tételéhez az alapítvány által támogatott Java számítógépes tanfolyam is hozzájárul, hiszen a képzés ott teljes egészében angolul folyik.

Természetesen a nyelvtanítás fejlesztése, a hatékony megoldások keresése folyamatos munka lesz ezután is. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszünk bekapcsolni a nyelvtanításba a számítógépet. Ennek egyik lehetséges módja az Internet - használat, amire diákjainknak a tanítási időn túl van lehetősége. Az internetes tanulás kultúrája és módszertana még nem fejlődött ki igazán, továbbá az iskola számítógépes kapacitása sem teszi lehetővé, hogy a nyelvórákon használjuk az Internetet. Ugyanezen okból nehézkes a különböző nyelvtanító szoftverek használata is. Ezek egyelőre az egyéni tanulásban játszhatnak fontos szerepet.

A nyelvtanítás szempontjából nagyon hasznos lenne az idegen nyelvű környezetben való tanulás. Jelenleg néhány diákunk tud élni ilyen lehetőséggel, saját szervezésben. A külföldi kapcsolatok keresése, kiépítése fontos jövőbeli feladatunk.

Az iskolánkban folyó nyelvi képzés sikerességét jelentősen befolyásolja, hogyan tudjuk megszervezni a nyelvi csoportokat a hozzánk felvett 9. évfolyamos tanulókból. A hozzánk jövő diákok elsősorban szakot választanak, így a kialakuló osztályokban a tanulók nyelvi előképzettsége széles skálán mozog. Ha nem a teljesen kezdő szintről indul a csoport, a tanulókat írásban és szóban is felmérjük. A felmérés eredményétől függően tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy az egyes nyelvi csoportokban tanuló diákok szintje között ne legyenek túl nagy különbségek. Ezt kétféleképpen tudjuk megoldani. Ha a nyelvek és az órarend lehetővé teszi, 2 vagy három osztály idegennyelv - óráját egy időpontra tesszük, így lehetőség van egy nyelvből két vagy három szinten indítani csoportokat. A másik lehetséges megoldás az, hogy a tanév megkezdése előtt szintrehozó foglalkozásokat tartunk a tanulóknak.

Az elmúlt években szép eredményeket értünk el a nyelvtanulás terén. Végzős tanulóinknak mintegy negyede rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Néhány ügyesebb és szorgalmasabb tanulónk felsőfokú nyelvvizsgát is tett. Eljutottunk egy olyan szintre, ahonnét csak a kollégák és a tanulók együttes intenzív munkájával tudunk feljebb lépni. Számos akadályt kell együttesen legyűrnünk. Egyik problémás terület az anyanyelv hiányos ismerete. Nehezen képzelhető el, hogy az anyanyelvén nyelvtani problémákkal küszködő és nehezen megszólaló tanuló eredményes nyelvvizsgát tegyen, habár tudjuk, hogy a sikeres nyelvtanulásnak nem a nyelvvizsga-bizonyítvány az egyetlen mércéje. Kétségtelen azonban, hogy ma ezt használják a leggyakrabban.

Meg kell küzdenünk azzal is, hogy a mai diákok számára az írott információ teret vesztett a képi információval szemben. Ugyanakkor a nyelvtanulás ma még nagy részben a betűn (szótár, tankönyv) alapszik. Véleményem szerint áttörés akkor várható, ha sikerül kombinálni az informatika és az audiovizuális technika adta lehetőségeket az írott információhordozókon alapuló nyelvtanulással. Ehhez viszont meg kell oldani a tanárok felkészítését és biztosítani kell a szükséges technikai hátteret. Másrészről szükség van egy tudatosabb és rendszeresebb hozzáállásra a tanulók részéről. Azt a tanulási morált kellene széles körben elterjeszteni, amit a mostani sikeres nyelvvizsgázóknál tapasztalhatunk.

A nyelvtanulás terén az iskola előtt álló feladatok nagyok. Mivel a nyelvtudás iránti igény a jövőben várhatóan még nagyobb lesz (magasabb szint és több nyelv ismerete lesz kívánatos), ezen feladataink megoldása után vagy közben újabb kihívásoknak kell majd megfelelnünk.

Furján Gergely

 


 

… dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes
(József Attila)

Mit nevezhetünk sikernek a matematika tanulásában, tanításában?

Embere válogatja.

A matematikai tehetséggel megáldott ember sikere az, ha komoly versenyeken jó helyezést ér el, felnőve például matematikus, fizikus, informatikus, kutató-mérnök, netán matematikatanár lesz, egész életében hivatásból alkalmazza a matematikát.

Azoké, akiknek ebben a szerencsében nincs részük, lehet, hogy az a siker, ha egy nem túl nehéz feladattípus megoldásában olyan jártasságra tesznek szert, hogy majd gyermekeiknek is el tudják magyarázni azt. Találkoztam olyan, lassan nyugdíjas korú mesteremberrel például, aki büszkén mesélte, minden évben megnézi, milyen nehezek a matematika érettségi feladatok, megoldja őket, kíváncsi rá, le tudna-e még érettségizni. Sajnálom, hogy nem a mi iskolánkba járt...

Mert mi a tanár sikere, ha matematikát tanít?

Az, ha mindkét fajta diákját eljuttatja a nekik megfelelő magas szintre. Ennél már csak az lehet jobb, ha a matematikát és az attól látszólag független gondolatmenetek tisztaságát megbecsülő és megkövetelő, önálló gondolkodású emberekké válnak tanítványai, akik sokra tartják a kitartó, szorgalmas, pontos munkát az élet minden területén.

Hogyan érhető el vagy legalább hogyan közelíthető meg ez a siker?

A tanár szakmaszeretete a legfontosabb. Az állandó önképzés és problémamegoldás ennek velejárója. A tanári szakmai továbbképzés nem nyűg, de létfontosságú része a pályának. A szakkörvezetés a tanár jutalomjátéka, itt kedvére átadhatja ismereteit az átlagosnál fogékonyabb, tehetségesebb tanulóknak. Ennek a tevékenységnek megkoronázásai a versenyek. Legyen fontos, hogy egy verseny feladatainak megoldását a tanárok legkésőbb másnapra maguk is kidolgozzák, ezt követően megbeszéljék tanítványaikkal, lehetőleg azokat is bevonva ebbe, akik nem voltak részesei a vetélkedésnek. Sokan kaptak már kedvet így a matematikai foglalatosságokhoz, mert ilyen alkalommal rádöbbentek, gondolataik semmivel sem voltak alábbvalóak versenyző társaikénál. Fontos ezután, hogy felébredt érdeklődésüket táplálni tudjuk.

És a lemaradók, akik úgy tudják magukról, hogy nem értenek, és szerintük soha nem is fognak érteni a matematikához? Fontos, hogy az ő idegenkedésüket, szorongásukat, félelmeiket türelmes szigorral, következetességgel feloldjuk. Tudniuk kell jó szándékunkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi is szoktunk tévedni, ez a tanulókkal is sűrűn előfordulhat. (A tévedés joga természetesen nem tévesztendő össze a tanulatlansággal, ami megengedhetetlen). Meg kell követelnünk a folyamatos munkavégzést, emellett el kell érnünk, hogy ez ne legyen csak fárasztó, unalmas. A feladatoknak változatosoknak, az újdonság erejével hatóknak kell lenniük. Nincs olyan feladatsor, amely egyaránt megfelel két különböző tanulócsoport fejlesztésének, sokat kell tehát dolgoznia a tanárnak is. Az először apró, majd egyre nagyobb sikerek örömének megízlelése előbb-utóbb önkéntessé teszi a sokszor időrablónak tűnő gyakoroltatást, gyakorlást. Ez az öröm hosszú életű lesz. Legalább annyira, mint a kudarc.

Mindenki találkozott már sikertelenség keltette emlékezésekkel, melyekben a "híres ember" mesélőről kiderül, mily gyakran bukott meg matematikából. Ki gondolhatja komolyan, hogy logikus gondolkodás híján jelentős szellemi alkotások születhetnek? Enélkül milyen alapon beszélhetnének tudósok és műértők ezek szerkesztettségéről, gondolatiságáról? Ki és miért olvasná, hallgatná, szemlélné az évszázadok óta csodált műveket? Ilyenkor mindig azt remélem, nem komolyabb a baj, csak az, hogy a beszélő diákkori kudarcából - melynek lehet, hogy nem is csak ő egyedül volt okozója - így kíván erényt kovácsolni. Nem bánnám, ha diákjaink közül nem kerülne ki ilyen emlékező.

Szeretnénk, ha minél több diákunkban megtalálnánk a közös akaratot: az a cél, hogy a feladatot, bármilyen nehéz legyen is, ha már találkoztunk vele, meg kell oldani! Ez esetleg napokig is eltarthat. Ha sikerült, megbeszélhetjük, miért volt nehéz és szép a probléma, kigondolhatjuk, miképpen lehetne elegánsabb, rövidebb, áttekinthetőbb megoldását is találni, azt a bizonyos "kétsoros"-t. Igazán jó érzés, ha ezt valamelyik diákunk adja meg! A tanár célja pedig az, hogy mindezeket az iskolából kilépve az egykori diák máskor is így cselekedje, akkor is, ha nem matematikai feladatgyűjteményben, hanem mindennapjai által "tálalva" találkozik a megoldandó feladattal.

Úgy gondoljuk, diákjaink jelentős része évek óta partnerünk volt az igényes ismeretszerzésben. Akik mégsem, azok biztosan másképp gondolnak már az elszalasztott, ellógott, végiglustálkodott régi matek órákra, biztosan "hiányzik már valami az életükből". Késő bánat eb gondolat! Ha gyermekeiket küldik el hozzánk, ígérjük, velük még szigorúbbak, még következetesebbek, igényesebbek leszünk, de megértők és segítőkészek is.

Merem remélni, hogy az itt elmondottakban sok mostani vagy volt tanítványunk ráismer volt matematikatanára módszerére, munkastílusára, egyéniségére. Ha mégsem, mikor erre járnak, ne mulasszák el, hogy felkeressenek minket, mondják el, milyen kellemes vagy kellemetlen emlékek fűzik őket a matematikához, a matematika zord tanárához!

Hadd soroljuk fel azokat a volt és jelenlegi tanítványainkat, akik versenyeredményeikkel, pályafutásukkal az utóbbi öt tanévben megbecsülést szereztek maguknak, családjuknak, iskolánknak és a matematikának:

Az 1995/96. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Varanka János

II. a

9-12. hely

 

Hucker Ferenc

II. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanár

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Horváth Péter

III. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Honti Dénesné tanárnő

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Tóth Gábor

I. a

dicséretet kapott

 

Megál Zsolt

IV. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanárnő

Kenguru Országos Matematika Tesztverseny

 

Ferenczy László

II. a

2. hely

 

Hutvágner Szabolcs

II. a

10. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanár

 


Az 1996/97. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Tóth Gábor

II. a

9. hely

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Kiss József

IV. a

7. hely

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

döntőbe jutott

 

Sághy Krisztián

III. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Honti Dénesné és Oross Tiborné tanárnő

Kenguru Országos Matematika Tesztverseny

 

Hucker Ferenc

III. a

9. hely

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

10. hely

 

Kiss József

IV. a

10. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Honti Dénesné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Tóth Gábor

II. a

5. hely

 

Kiss József

IV. a

1. hely

 

Horváth Péter

IV. a

4. hely

 

Hucker Ferenc

III. a

6. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Honti Dénesné tanárnő

Polygon módszertani folyóirat pályázata matematika tárgyú dolgozat írására középiskolásoknak

 

Bognár Krisztián

IV. a

2. díj

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

3. díj

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő

 


Az 1997/98. tanévben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Hucker Ferenc

12. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Tóth Gábor

11. a

dicséretet kapott

 

Varanka János

12. a

dicséretet kapott

 

Sághy Krisztián

12. a

dicséretet kapott

 

Pájer Boróka

9. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Hucker Ferenc

12. a

1. hely

 

Sághy Krisztián

12. a

2. hely

 

Tóth Gábor

11. a

9. hely

 

Csizmadia Gábor

9. c

6. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

 


Az 1998/99. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Csontos Béla

9. a

3. hely

 

Németh Ádám

9. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Tóth Gábor

12. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Schwarz Attila

12. a

dicséretet kapott

 

Tóth Gábor

12. a

dicséretet kapott

 

Pájer Boróka

10. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Csontos Béla

9. a

1. hely

 

Csizmadia Gábor

10. c

3. hely

 

Tóth Gábor

12. a

3. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné, Kovács Sándorné és Oross Tiborné tanárnő

Gordiusz középiskolai matematika tesztverseny megyei forduló

 

Németh Ádám

9. a

5. hely

 

Csizmadia Gábor

10. c

1. hely

 

Szalai László

10. c

2. hely

 

Nehiba Gergő

10. a

3. hely

 

Gellér Péter

10. a

5. hely

 

Kreszler Szilárd

10. a

6. hely

 

Bíró László

11. d

5. hely

 

Sebestyén Gusztáv

12. c

1. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné, Kovács Sándorné és Oross Tiborné tanárnő

 

Ebben a tanévben iskolánkban végezte gyakorló tanítását Nagy Viktória matematika - fizika szakos középiskolai tanár és Varga Tamás matematika - testnevelés - számítástechnika szakos tanár kollégánk volt tanáraik, Honti Dénesné, Burnóczkiné Kovács Erika és dr. Neiger Róbertné irányításával.


Az 1999/2000. tanévben

Gordiusz középiskolai matematika tesztverseny megyei forduló

 

Pál Kornél

9. c

1. hely

 

Marton Gábor

9. a

2. hely

 

Módos Péter

9. a

3. hely

 

Geiger Zoltán

9. a

5. hely

 

Maász István

9.a

6. hely

 

Németh Ádám

10. a

2. hely

 

Csizmadia Gábor

11. c

1. hely

 

Szalai László

11. c

6. hely

 

Nehiba Gergő

11. a

4. hely

 

Bálint Zoltán

12. a

4. hely

 

Felkészítőjük Nusserné Schragner Edit, Honti Dénesné, Kovács Sándorné tanárnő és Póda László tanár úr

Megyei Matematika verseny

 

Németh Ádám

10. a

3. hely

 

Csontos Béla

10. a

4. hely

 

Böröczki Ferenc

10. a

7. hely

 

Bálint Zoltán

12. a

9. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő és Póda László tanár úr

Örömmel vettük számba eredményeiket és reméljük, a következő évek is hasonló sikereket hoznak tanulóinknak és iskolánknak.

Az iskola matematikatanárai nevében a munkaközösség-vezető

Honti Dénesné

 


 

1988-ban iskolánkban 3 személyi számítógép volt. Pontosabban 2 XT és 1 AT286-os rendszerű gép. A harmadik évezred küszöbén - napjainkban - a személyi számítógépek száma viszont már százas nagyságrendű, melyek egyedi gépként is a legjobb paraméterekkel rendelkeznek, és valamennyi hálózatban is üzemel. Gépeink 80%-a Internet-eléréssel is rendelkezik.

i12A '90-es évek elején úgy tűnt, hogy a fejlődés az egyre hatékonyabb, azaz gyorsabb feldolgozási sebességű és kisebb méretű számítógépek irányába mutat. Ez a két paraméter viszont mára olyan határokat ért el, melyeket már nem lehet látványosan átlépni. Soha nem gondolta volna senki, hogy nagyon hamar eljön az az idő,

amikor a személyi számítógép, amellett, hogy egy személy aktív munkáját támogatja, kapcsolatba kerülhet a világ többi PC-jével. Mára a számítógépek és az Internet megváltoztatta a világgazdaságot és ebben természetesen az oktatást is. A globalizációra valószínűleg az Internet volt a legnagyobb hatással. Gondoljunk csak arra, hogy interneten vásárlásokat bonyolíthatunk, pénzügyi megbízásokat intézhetünk vagy éppen egyszerű SMS-eket küldhetünk.

Ebben az informatikai (információs) forradalomban, szinte folyamatos fejtörést okoz az iskola vezetésének, számítógépen tanító tanárainak, hogy mit és milyen módon oktassunk diákjainknak. Mi a korszerű és mi az, amit már selejtezni kell a tananyagbázisból? A legnagyobb nehézség ebben az esetben: kevés példa van előttünk, hisz úttörők vagyunk ezen az úton. Megnéztünk számtalan számítógépes oktatást, mi magunk is több ilyenen vettünk részt, melyek után mindig megállapítottuk, hogy jó úton járunk-e. Több európai uniós országban is jártunk, de azon túl, hogy tehetősebbek, mint mi, azaz gyorsabban tudják cserélni gépparkjaikat, hálózati eszközeiket, nem járnak előttünk.

i20 i17

Egy másik kérdés, hogy a számítógéptermekben tartott iskolai órákon, hogyan szabályozzuk a munkát. Az órán mit kell nyújtani a diákok számára a tanuláshoz, és milyen korlátokat, szabályokat kell betartatni a tanulókkal.

Középiskolás korban, a diákokban még nem alakult ki az a felelősségérzet az eszközök és a hálózat használatával kapcsolatban, mint ahogy az már megvan a felsőfokú intézményekben tanulóknál, illetve a felnőtteknél. Ez a fejlődéssel előbb vagy utóbb a világon kérdéssé válik mindenhol. Amerikában például az iskolai hálózat és internet használatának helyi szabályzatát, melyben mind etikai, mind büntetőjogi kérdések is vannak, a diákokon túlmenően a szülőknek is alá kell írniuk. Nálunk is lezajlott ez a folyamat, és napjainkra nyugvópontra került ez a kérdés. Így az érintettek megállapodásával minden szeptember elején az iskola- és diákvezetők aláírják azt a szabályzatot, melyben a számítógépes munkahelyek használatának feltételeit meghatároztuk.

Persze, komoly invesztíciók előzik meg, hogy idáig eljussunk. A klasszikus hármasnak egyensúlyban kell lennie: Hardware-Softver-Manware. Az iskola vezetésének nem nagyon lehet nyugta abban a tekintetben, hogy honnét teremtsen elő forrásokat az állagmegőrzésre, illetve fejlesztésekre. Szerencsére az oktatási-kormányzat elért eredményeink alapján kétszer is delegált bennünket a világbanki programba. A világbanki programok látványos fejlesztéseket biztosítottak számunkra.

A másik forráslehetőség a pályázatok. Ezeken is sikereket értünk el.

A szoftverek az a terület, melyet szeretünk elhanyagolni, pedig éppen ezek azok, melyekből egyre többet és mélyebben kell oktatnunk. Egy intézményben, mint például az iskola, csak legális szoftvereken szabad oktatni. Ez ilyen méretű gépparknál már komoly anyagi terhet is ró ránk. Nem is beszélve arról, hogy épp a szoftverek fejlődése az, mely kiváltja a hardverfejlesztéseket. Megítélésem szerint a Manware, a tudás birtokában lévő számítástechnika - tanár a legfontosabb a hármasban, hisz ez nem egyszeri beruházás, mint a hardver vagy szoftver. A legnagyobb odafigyelést, törődést igényli. Itt kell megemlíteni a számítógépes rendszer fenntartóját is. Informatikai kormánybiztosunk fogalmazta meg egy interjújában, hogy egy rendszergazda felelőssége az igazgatóéval vetekszik. Nyilván ez így is van. Iskolánk vezetése nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy az iskola valamennyi tanára számítástechnikai ismeretek birtokába jusson. Ezért szinte már mindenki részt vett hosszabb-rövidebb képzéseken.

Büszkén mondhatjuk, hogy a tanárkollégák majdnem fele szerzett (vagy folyamatban van) felső fokú számítástechnikai szakmai végzettséget. Ez nagyon fontos iskolánkban, hisz aki akar, annak biztosított munkájához a számítástechnikai háttér. Nem tanár kollégáknak is.

Több, mint 10 év alatt óriási utat járt be a Jedlik. Részese és úttörője is tudott lenni az információs forradalomnak, de soha sem lehet elégedett, pihenésre csak lélegzetvételnyi idő van.

Vajon tíz év múlva mit fogunk tudni elmondani magunkról?…

 

Számítástechnikai versenyek:

1997-98. tanévben:

Verseny neve

Helyezettek

Osztály

Helyezés

Felkészítő tanár

Charles Babbage Cad Verseny

Kulisek Péter
Kloss Andor

11.c
2/14.b

I.
VI.

Élő Tamás

Kalmár László Számítástechnikai Verseny

Pájer Boróka

9.a

különdíj

Nits László

1998-99. tanévben:

Verseny neve

Helyezettek

Osztály

Helyezés

Felkészítő tanár

I.Országos Mikrokontroller Programozó Verseny

Bolyai János

2/14.d

II.

Gyenese László

"Virtuális szertár" (országos)

Pájer Boróka

9.a

I.

Nits László

Kalmár László Országos Programozói Verseny

Pájer Boróka

9.a

I.

Nits László

Módos Gábor

 

 


 

Nagykanizsa, 2000. április 17-19.

A 90-es évek elején az Alpok és az Adria térség országai a politikai közeledés hatására az oktatás és a kultúra területén is kapcsolatot kerestek egymással. 1991-ben szervezték meg az elsõ gépészeti jellegû nemzetközi tanulmányi versenyt, amelyen iskolánk is részt vett. Néhány év alatt kiderült, hogy az egyes országok eltérõ oktatási rendszere nem ad lehetõséget a teljesítmények reális értékelésére, így a versenyjelleg több képzési területen szakmai találkozóvá változott, amelyet évente más ország rendezett.

Ebben az évben Nagykanizsa látta vendégül a találkozó résztvevõit, akik Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és Szlovéniából érkeztek. A szervezõk az elõzõ évek hagyományai szerint több szakterület témáiból egy témát vagy egy részfeladatot elõre elküldtek a résztvevõ csapatoknak, amelyet hazájukban adott szintig ki kellett dolgozni, a találkozón kellett befejezni és rendszerbe kellett építeni.

Iskolánk a gépész csoportban egy gokart hátsó kerékagyának rajzát kapta, amelyet le kellett gyártani, majd a szlovénok által gyártott tengelyre szerelni. Közel két óra alatt mûködõképessé tették a gokartot a résztvevõk, és egymást váltva tesztelhették a fürge jármûvet. Az informatika szakcsoportban iskolánk homepage lapját kellett elkészíteni tanulóinknak. Az elektronikai szakon egy meteorológiai állomás káros sugárzást mérõ egységét építették be résztvevõink a központi készülékbe.

Az ünnepélyes eredményhirdetésen más szakmák képviselõi is bemutatták tehetségüket: a közgazdászok hazájuk turisztikai tablóját, a faiparosok fenyõfából készült sarokpadot, a ruhatervezõk saját bemutatójukkal színesített diákdivatot és a szakácsok a kínálásra is összeállított ételremeket.

Az együttesen végzett munkák lehetõséget adtak a nyelvgyakorlásra, két estén pedig torna- és táncbemutatók, valamint diszkó tette élménnyé a találkozót.

A jövõ évi meghívást Burgerland képviselõje adta át németül, angolul és magyarul..

Iskolánk képviselõi munkájukért és a "csapategységért" a szervezõk különdíját kapták. Íme a nevek:

- elektrotechnikában Bíró László és Eõry Bence a 12/b-bõl
- informatikában Polgárdi Péter és Varga Zsolt a 2/14/a-ból
- gépész szakon Balla Sándor a 12/b-bõl, valamint Kalmár Péter és Tóth Gergely a 2/14/b-bõl, akikkel együtt mondhattuk:


"…megint jó volt JEDLIKES-nek lenni!"

Kóbor József

 


 

Motto: "Sírni csak a győztesnek szabad!"


Életünk egyik öröme a siker. Elérése és megismétlésének vágya - különösen tanulókorunkban- meghatározó lehet későbbi munkánkban. Lehet, hogy a tanulmányi versenyek egykori szervezői hasonló gondolatokkal hirdették meg az elsőt.

A szakmai tanulmányi versenyek közül a legismertebb az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, közismert nevén az "OSZTV". Az 1999/2000. tanévben a 31. alkalommal versenghettek a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők jó tanulói. A versenysorozat három részből állt:

  • az iskolai válogatóversenyeken a szaktanárok által összeállított feladatokat kell a tanulóknak megoldani. Ez a "forduló" jó alkalom a tanároknak és adiákoknak a négy vagy öt év alatt végzett munka eredményességének mérésére. Több év tapasztalata alapján ezen a versenyen nem csak a jeles osztályzatokkal minősíthető, hanem az évközi tevékenységek során kiemelkedő teljesítményű tanulók indulása is célszerű. A válogatóversenyek írásbeli és gyakorlati részből állnak. Magas pontszámot elérő dolgozatokkal nevezhetők tanulók az országos elődöntőre.
  • az országos elődöntőkön "elméleti" jellegű feladatokat kell megoldani matematikából, fizikából, műszaki rajzból és több szakmai tantárgyból. Az eredményesen dolgozó tanulók jutnak a döntőbe. A meghívók kézhezvétele után érezhető igazán a tanulóknál a versenyszellem: "most megmutatom, mit tudok!"
  • a döntőre való készülés a tanulóknak ismereteik rendszerezését és felkészítő tanáraik irányításával sok feladatmegoldást jelent. A döntő írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll. A siker "íze" és a több éves munka eredményének öröme az ünnepélyes eredményhirdetéskor boldogan mosolygó tanulók és kísérők szemében csillog.
    A jutalom minden résztvevőnek a versenyzés izgalma, más városok és iskolák megismerése. A helyezettek negyedévesen szakirányú egyetemi vagy főiskolai továbbtanulás esetén felvételi kedvezményt, szakmai tantárgyakból év végi és szakmai érettségi vizsgaeredményként jeles osztályzatot kapnak. Az ötödévesek az előző kedvezményeken túl jeles minősítésű képesítő vizsga letételét igazoló tanúsítványt is kapnak, ami azt jelenti, hogy ők már áprilistól technikusnak mondhatják magukat!

Büszkén írhatjuk, hogy iskolánk tanulói minden évben résztvevői a versenyeknek és többségük helyezett.

2000-ben az ötödik alkalommal szervezte az Oktatási Minisztérium az Országos Műszaki Tanulmányi Versenyt (OMTV), amelynek döntőjében az 1-10. helyezett tanulók felvételi kedvezményt kapnak szakirányú továbbtanulás esetén a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Veszprémi Egyetem megfelelő szakjaira. Ez a versenysorozat iskolai írásbeli elődöntővel kezdődik. A döntőn szakmai számítások és rajzok készítése a feladat, valamint szóbelin mutathatják be tudásukat a versenyzők. Az OMTV-n kezdettől fogva részt veszünk, tanulóink sikerei a cikk végén található összesítésben láthatók.

A harmadik alkalommal hirdette meg a nemzetközileg ismert Autodesk Ltd. az AutoCAD grafikus program alkalmazási versenyét. A 11. évfolyam után tantárgyi, a 12-14. után az OSZTV-hez hasonlóan összetett jellegű a verseny. Azok a tanulók sikeresek, akik jó térlátással és alkalmazóképes műszaki rajzi ismeretekkel rendelkeznek. Az iskolai elődöntőt követően a döntőben a helyezett tanulók eredményeiktől függően jeles minősítésű képesítő oklevelet vagy az Országos Képzési Jegyzék (rövidítve OKJ) szerinti "műszaki rajzoló" végzettséget kapnak. 1998-ban és 2000-ben volt első helyezett tanulónk, több versenyzőnk is értékes helyezéssel büszkélkedhet.

Ismeretanyagát tekintve is érdekes az "Automatika-PLC" OSZTV, amelyet második alkalommal rendezett a Nemzeti Szakképzési Intézet. A sikeres szerepléshez a gépészeti ismeretek mellett vezérléstechnikai tudás és elemzőképesség is szükséges. Mindkét versenyen kiválóan szerepeltek tanulóink, mert a technikusi oklevél mellé a nemzetközileg ismert FESTO cég szakmai bizonyítványait is elnyerték.

A fentiekben bemutatott szakmai versenyek tanulóinknak egyéni sikert, az eredmények iskolánknak helyi és országos elismerést szereztek.

Az utóbbi 5 év eredménye

Tanév Név Helyezés Verseny

1995/96

 

Kokas Péter

4.

OSZTV

 

Kertai Zsolt

8.

OSZTV

 

Cseri Zsolt

12.

OSZTV

1996/97

 

Kovács András

4.

OSZTV

 

Pölöskei Kornél

5.

OSZTV

 

Simon Zoltán

6.

OSZTV

 

Horváth Norbert

8.

OSZTV

 

Szentistváni Roland

9.

OSZTV

1997/98.

 

Mátyás István

2.

OSZTV

 

4.

OMTV

 

Bihari Balázs

4.

OSZTV

 

9.

OMTV

 

Bolyai János

9.

OMTV (elektonikai szakon)

 

14.

OSZTV(elektonikai szakon)

 

Kiss Tibor

8.

OMTV

 

Fekete Krisztián

1.

OSZTV

 

Szabó Péter

7.

OSZTV

 

Kulisek Péter

1.

OSZTV(Autocad)


1998/99.

 

OSZTV

OMTV

Automatika-PLC
OSZTV

Bihari Balázs

1.

5.

 

Fekete Krisztián

3.

9.

7.

Kajtár Ferenc

5.

6.

10.

Torma Róbert

2.

2.

 

Bolyai János

3.(elektronikai)

 

8.

Szabó Péter

6.

   

Kalmár Péter (12. évf.)

1.

7.

 

Tóth Gergely (12. évf.)

3.

   

Kulisek Péter (12. évf.)

4.

   

Juhász Szabolcs (12. évf.)

10. (elektronikai)

   

Aradvári György

   

6.

Mózes Tamás

   

14.

Németh Zsolt

   

15.


1999/2000.

 

OSZTV

OMTV

AutoCAD OSZTV

Automatika-PLC
OSZTV

Balla Sándor (12. évf.)

1.

4.

   

Gyarmati Gergely (12. évf.)

8.

9.

   

Nagy Roland (12. évf.)

 

1.

   

Földváry Péter (12. évf.)

5.

     

Pintér Tamás (12. évf.)

8.

11.

   

Völgyi Zoltán (12. évf.)

9.

13.

   

Baranyai Gábor

 

7.

 

8.

Tóth Gergely

1.

9.

4.

3.

Kalmár Péter

 

8.

1.

8.

Vesztergom Ádám

     

2.

Györkös Lajos

     

10.

Kóbor József
versenyfelelős


 

"Országok rongya! könyvtár a neved.
De hát hol a könyv, melly célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?"
(Vörösmarty Mihály)

Lectori salutem!

E rövid esszé célja, hogy könyvtárunkról átfogó és értelmezhető képet tárjon a tisztelt olvasó elé. Mivel a teljesség szinte kizárt, ezért három olyan elvet is felhasználtunk, amely keretet biztosít írásunknak: Az egyik a mozaikszerű építkezés, a másik az elméleti megközelítés, míg a harmadik, a történeti tagolás. Ennek megfelelően az alábbiakban a historizáló bevezetést, egy átfogóbb könyvtári körkép követi, majd megkíséreljük Vörösmarty nyomdokaiban járva a jövő nagy kérdéseit egy csokorba szedni.

Múlt...

Az iskolai könyvtárak - Magyarországon - a szervezett iskolai képzésnek köszönhetik létrejöttüket. Kezdetben az egyetemek és a főiskolák voltak azok az intézmények, melyek elsőként létrehozták saját, képzésorientált könyvtáraikat. Majd csak a XIX. század végén kezd általánossá válni, hogy a középfokú, szakképző intézetek is kisebb-nagyobb könyvgyűjteményeket, ún. Tanári- és Ifjúsági Könyvtárakat állítanak fel.

A Monarchia időszakában végbement alapozó tevékenységet a két világháború közti szakaszban meglehetősen szigorú központi szabályozás követte. A közép- és népiskolai könyvtárak elsősorban a beszerzendő könyvek tárgyát illetően voltak kénytelenek idomulni a kötelmekhez. Az erős befolyásoltságnak azonban egy nagy előnye mindenképp említést érdemel, ui. végre előírták, hogy "minden intézetben tanári felügyelet mellett ifjúsági könyvtárat kell szervezni".

A világháború végétől, napjainkig mindössze három nagyobb változásról számolhatunk be: Az elsőre 1958-ban került sor, amikor a könyvtárak felügyeletét egy központi szerv, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vette át. Az átszervezést 1971-ben új működési "Irányelvek" követték.

A legutolsó határkő az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről, mely bár sok változást hozott, mégis kérdések sorát hagyta megválaszolatlan.

A leltárkönyv tanúsága szerint iskolánkban az első hivatalos leltárba vételre 1959. december 23-án került sor. Az anyaggyűjtés természetesen már az iskola alapításakor megkezdődött, elsősorban az oktatásban használatos tankönyvek beszerzésével.

Főfoglalkozású könyvtárosról, csak a '60-as évektől kezdve beszélhetünk. Az első leltárkönyvi bejegyzések Ozora Ferenctől származnak. A könyvtár jelenlegi helyét 1971-ben jelölték ki. A sikeres átköltöztetést követően, közel 30 esztendeje változatlanul itt az egykori klubhelyiségben található.

A könyvtár állományáról

Kb. 18 ezer hagyományos könyv-formátumú dokumentummal rendelkezünk. Ezek jelentős része a szabadpolcon került elhelyezésre, míg a régi tankönyvek, illetve a múzeális értékű kiadványok könyvtárunk raktárában kaptak helyet. A szabadpolcon a könnyebb tájékozódás és könyvtárhasználat érdekében további tagolást hajtottunk végre.

Külön polcrendszerre került a szépirodalom és a szakirodalom, valamint önálló állománytestet képeznek a kézikönyvek (piros színcsíkkal ellátva), tankönyvek és az új könyvek, melyek folyamatosan kerülnek beolvasztásra.

k1A másik fontosabb dokumentumtípus a folyóirat, mely igazi jelentőségét a kurrens jelleg adja, hisz az időszerű kérdések feltárásában, megválaszolásában a legrelevánsabb eszköz. Könyvtárunkban közel 50 folyóirat található meg a periodicitástól függő rendszerességgel. A lapok tematikáját tekintve felfedezhetjük szinte valamennyi témakör orgánumát. Míg legnagyobb számban a számítástechnikai, műszaki tárgyúak szerepelnek a palettán, addig a társadalomtudományok és az irodalom kedvelői is bőségesen találnak olvasnivalót, sőt politikai, gazdasági témájú lapokból sem szenvedünk hiányt.

A dokumentumtípusok sorában a mára már hagyományosnak mondható, mégis speciális információhordozókról is szót kell ejtenünk. A hanghordozók esetében a kompakt kazettákat és a "bakelit" lemezeket említhetjük. Ezek együttes száma megközelíti a kétszázat. Míg kazetták főleg a nyelvoktatásban használatos segédanyagok, addig a lemezek igen nívós komolyzenei repertoárt alkotnak. A könyvtár továbbá hatvan darab VHS rendszerű videofelvétellel is rendelkezik, melyek pályázat útján kerültek az állományba. A filmek a XX. század nagy klasszikusaiból adnak ízelítőt. Mindezen felül néhány diapozitív is gazdagítja a készletet.

Egy olyan sajátos tároló-szolgáltató eszközről is szólok, amely bár még nem képezi a könyvtár gyűjteményének első számú anyagát, de már jelzi, a változások új irányát. A CD-ROM-ok jelentős részét a folyóirat-mellékletek képezik, ill. ezek mellett található még hetven olyan lemez is, mely ugyancsak pályázat útján került könyvtárunkba. E CD-k elsősorban az általános műveltség, ill. a nyelvoktatás fejlesztésében játszanak szerepet.

A muzeális értékekről

k2Könyvtárunk, a nap mint nap közkézen forgó dokumentumokon kívül igen tekintélyes muzeális darabokat is birtokol. Ezek többsége: szak- és tankönyv, magyar és német nyelven, ill. korát tekintve, már jóval meghaladta a száz évet. Különösen nagy értékük miatt ezek csak helyben használhatók.

Szintén kiemelkedő értéket képviselnek a könyvtárban elhelyezett szakmai rajzok, melyek az iskola egykori diákjainak munkái. Többségük nyolcvan- százesztendős. Hihetetlenül növeli forrásértéküket, hogy alapos vizsgálat alá véve őket nagy segítséget nyújthatnak az iskolában egykor folyt oktatás metódusainak rekonstruálásához. Műszaki jellegük ellenére némelyik lenyűgöző vizuális élményt jelent.

A történelem és a földrajz kutatóinak érdeklődésére tarthat számot az 1910-ben Kogutowicz Manó által készített földgömb.

Feltáró-rendszerek

Természetesen nem elegendő a könyvtárban pusztán gyűjteni a különféle dokumentumokat, azokat használhatóvá, hozzáférhetővé kell tennünk. Ezt a célt szolgálják a könyvtár feltáró-eszközei. Az egyik ilyen nagy "problémamegoldó" a hagyományos cédulakatalógus, amely segítségével szerző, cím és szakjelzet (téma, tárgykör) alapján tudjuk megközelíteni a keresett dokumentumot. Építését jelenleg sem fejeztük be, azonban használatára egyre kevesebb alkalommal kerül sor, ui. pár évvel ezelőtt egy integrált könyvtári rendszerrel gyarapodtunk.

A szoftvert a szükséges számítógéppel együtt - ugyancsak egy pályázat útján -, Wicher Rita könyvtárosnak köszönhetjük, aki sok egyéb hasznos gondolata mellett azt is felismerte, hogy az információszolgáltatásnak is haladnia kell a korral, különben a könyvtárak lemaradva teljesen kiszorulnak mindennapi életünkből. A Szirén névre keresztelt rendszer feltöltése befejeződött, s három esztendő után végre a teljes állományra építve vehetjük igénybe szolgáltatásait.

A tájékoztatásnak olyan fontos eszközei, mint a bibliográfiák, repertóriumok, analitikák, stb., sajnos csak nagyon kis számban állnak rendelkezésünkre, de pótlásukra, ill. a hiányuk okozta nehézségek csökkentésére már megtettük az első lépéseket.

Könyv- és könyvtárhasználat

k3A könyvtár mindennapi életének legfőbb szabályzója a használók köre. A tanárok és diákok egyaránt felkeresik, ha munkájukban, tanulmányaikban segítségre szorulnak. A látogatottsági statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy naponta átlagosan 70-90 érdeklődő tér be. A könyvtárba érkezők egy része csak válogatva a kínálatból helyben használja a dokumentumokat, más részük kölcsönöz is.

A kölcsönzést áttekintve elmondhatjuk, hogy a legnagyobb népszerűségnek a CD-ROM-ok és a folyóiratok örvendenek, melyek mindössze egy napra, ill. hétvégére kölcsönözhetők. A második helyen a kötelező irodalom és a számítástechnikai, ill. informatikai szakirodalom kölcsönzése található. Ezt a tankönyvek, nyelvkönyvek és szótárak követik, s a sort az egyéb témájú szakkönyvekkel és a kötelezőkön kívüli szépirodalommal zárhatjuk. A kölcsönzés sajnos még nem automatizált, így egy kicsit hosszadalmas, de a fejlesztési tervek egyik kiemelt pontja.

A könyvtár természetesen nemcsak a könyvek és a folyóiratok szakadatlan szolgáltatását látja el. Helyet biztosít minden olyan kulturális rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, hangversenynek, irodalmi estnek, ünnepi eseménynek, melyek jellegükből adódóan megkövetelik a környezet bensőségességét, szimbolizmusát. Az iskola egykori, azóta elhíresült diákjai szintén itt adtak randevút utódaiknak.

Villányi László, Meliorisz Béla és még hosszan folytathatnánk a sort, mind-mind egykori jedlikesek, akik visszatérve a könyvtárat választották találkozásaik színhelyéül.

Jövő…

Egy könyvtár esetében az előretekintésnek igencsak kimértnek és megfontoltnak kell lennie. Semmiképp nem eshetünk olyan hibába, amely a különben is igen labilis könyvtári helyzetet alapjaiban rengetné meg. Gondolok itt egynémely könyvtár esetében túl gyorsan bekövetkező átértékelésre.

Az elhamarkodott, tervezetlen számítógépesítés helyenként szinte teljesen szétzúzta a klasszikus működési kereteket.

Könyvtárunk a technikai fejlődést nem utasítja el, mindössze a fontolva haladás útját választja: A tervek szerint két új géppel bővül gépparkunk. Ezek alapvetően a prézensz tájékoztatásban töltenének be fontos szerepet. Így a különböző adatbázisok, a Szirén könyvtári rendszer, valamint az Internet naprakész, hasznos információi lennének elérhetők.

E tervek persze feltételeznek némi strukturális átalakítást is, így minden bizonnyal jelentősen növekedni fog használó-képzési tevékenységünk.

Töprengések…

Mozaikunk utolsó darabkáit rakosgatva felmerül bennünk a kérdés: vajon mit hoz a jövő?

Szükségünk van-e a könyvtárakra, a könyvekre?

Tényleg elérkezett a Gutenberg-galaxis vége, s a technika teljesen kiszorítja a hagyományos információhordozókat?

Vajon realizálódnak azon jóslatok, melyek az információ korának társadalmát mindössze a "cyber-tér" emberi vetületének tartják?


A dilemmákra mindenkinek magának kell választ találnia. Minden érző, gondolkodó lénynek felelőssége tudatában kell elmerengnie azon, milyen jövendőt szeretne, mit vár a könyvtáraktól a jövőben.

Szüksége van-e humanitásának mindazon értékre, mit elődei felhalmoztak és reá hagyományoztak?

A kérdések tehát nyitottak, s megválaszolásuk minden bizonnyal ránk vár!

Patonai Gábor, könyvtáros


 

"Én azt szeretném hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében - habár sejtetlen is - magán, felebarátin 's mindenen a' mi őtet környezi, szüntelen javítni. Ezen a' tökéletesbhez ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek: 's a' mint halhatatlan része jobban 's jobban, fejledez, inkább nő 's erősödik az benne."

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar e csodálatos és örök érvényű gondolatait választotta mottóként három magánszemély:

  • Borsodi László esztergályos kisiparos
  • Dr. Rácz Sándor műszaki tanácsadó, az iskola volt tanára
  • Szíj Zoltán, az iskola mérnök-tanára
    és az
  • ÉGSZI Szervinfo Szervezési és Információs Leányvállalat (képviselte: Dr. Farnady László főmérnök, az iskola volt diákja).

Azzal a szándékkal hozták létre 1990. április 17-én, azaz immáron 10 éve a


JEDLIK ÁNYOS ALAPÍTVÁNYT


120e Ft alaptőkével, hogy az iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tehetséges, különösképpen a számítástechnika, informatika iránt érdeklődő tanulókat sajátos eszközeivel támogassa, az iskolában folyó oktató-nevelő munkát ösztönözze.

Az alapítványt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Pk.A.50.016. szám alatt 1990 május 3-án kelt végzésével vette nyilvántartásba.

Az alapítvány munkáját kezdettől 7 tagú kuratórium irányítja. A kuratórium összetételében lényegi változás az alakulás óta nem történt, az elnöki feladatokat Szíj Zoltán nyugalmazott városigazgató, önkormányzati képviselő, a titkári feladatokat Furján Gergely igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyeket pedig Bodorné Mózes Ágota közgazdász, főtanácsos látja el.

Az alapítvány céljainak elérése érdekében az alapító okirat szerint:

  • A tanulók részére szakmai fejlődésük érdekében önképzőköröket szervez.
  • Biztosítja versenyeken, külföldi tanulmányutakon való részvételüket.
  • Támogatja a nélkülözhetetlen nyelvtudás megszerzését.

Az alapítók a támogatás körét nyitottnak tekintik, annak bővítését az alapítvány anyagi helyzetétől teszik függővé. Az alapítvány anyagilag is nyitott.

Az alapítványi támogatást pályázat útján lehet elnyerni, amelyet a kuratórium évente egyszer tesz közzé, és azokról az iskola javaslatának figyelembevételével dönt. A kuratórium mind a pályázatok odaítélésénél, mind a támogatottak minősítésénél az önálló alkotómunkát, a verseny- és vállalkozószellemet, a teljesítményt tartja elsődlegesnek. Ily módon az odaítélt támogatás meg is vonható.

A szerény alapítói vagyon ellenére már az indulás évében 16 tanuló kapott nyelvvizsgára való felkészüléshez 90 ill. 75 órás tanfolyami támogatást.
Beindult Dr. Rácz Sándor irányításával az önképzőköri munka is. A támogatott tanulók szüleivel rendszeresen találkozunk, és ily módon is ösztönözzük ösztöndíjasainkat az eredményes munkára; jelezve, hogy a kuratórium jogosult a támogatás megvonására, annak visszafizetését is előírhatja. Az elmúlt időben ilyenre is volt példa.

Komoly erősítést a szakmai munkához az 1992-ben elnyert 500 és 50 e Ft-os pályázatunk volt, mert ezzel a korábbiakhoz képest jelentősen tudtuk növelni mind a támogatottak körét, mind a támogatás mértékét. Ekkor nyílt arra lehetőség, hogy az alapítványi munkában szorgalmas és eredményes tanulók közül a kiemelkedőknek egyetemi tanulmányaik során is ösztöndíjat adjunk pályázat révén. Támogatottaink közül elismerőleg nevezzük meg Garab Sándort, aki ma már kandidátusi értekezésén dolgozik, Förhécz Zoltánt és Magyar Balázst, akik műegyetemi diplomájuk megszerzése mellett az Alapítvány JEDLIK-JAVA internetes virtuális tanfolyamának vezetői és PHD-re készülnek.

Az alapítvány megismertetésében már az induláskor igénybe vettünk minden lehetséges eszközt, így a médiumokat is. Emellett az iskola volt diákjait rövid tájékoztatókkal informáltuk osztálytalálkozókon létünkről, munkánkról. Természetesen tőlük is reméltünk anyagi támogatást, azonban e téren az eredmény szerény volt.

Az alapítvány és az iskola együttműködése a kezdeti nehézségek után összecsiszolódott, amelynek eredményeként az alapítvány az országos tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó, az iskola által Jedlik - éremmel ill. oklevéllel díjazott tanulóinak jutalmakat ad.

Újabb áttörést a SZJA törvény módosítása adott. Az 1%-os támogatási lehetőség az iskolának évente több mint 1 millió Ft-ot jelentett eddig. Így aztán jelentősen megnőtt a támogatottak száma is.

Az alapítvány az iskolával olyan együttműködési megállapodást kötött, amely a megnövekedett lehetőségek optimális kihasználását célozta. Így nyílt lehetőség száznál is több tanuló nyelvtanulásának segítésére, az egyetemi ösztöndíjak emelésére és a díjazottak körének bővítésére, eseti támogatások odaítélésére.

Ma már elmondhatjuk, hogy az alapítvány sikeres 10 évet zárt. Köszönet illeti az önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül dolgozó kurátorokat, valamint a számunkra az SZJA 1%-ával támogatást nyújtó névteleneket. A mára kialakult harmonikus együttműködés az iskolával biztosíték arra, hogy alapítványunk maradéktalanul elérje célját, küldetését teljesítse.

Szíj Zoltán
elnök

 


 

Az iskola az első tanévben ideiglenes helyen működött. Az új épületet 1902-ben birtokba vették ugyan a diákok és tanárok, tornaterem azonban nem épült hozzá. 1994-ig, a tornacsarnok megépüléséig szükségmegoldásokkal oktatták a testnevelést.

Az évkönyvekből és a felvételi követelményekből megállapítható, hogy az igazgatóság fontosnak tartotta a diákok testi fejlődését, a rendszeres szakmunka is jó fizikai állóképességet kívánt.

35Az órákat a tágas udvaron, a közeli Betka - réten, a Rába - töltésen vagy a szomszédos polgári iskolában tartották. 1969-ben a Kálvária utcai kollégium udvarán a diákok korszerű sportkombinátot építettek: labdarúgó-, röplabda- és kosárlabda-pályát. A testnevelési óráknak is helyet adott. Az iskola "Sportfejlesztésért" érdemérmet kapott az Országos Sporthivataltól. A 80-as évek elején a rajzteremből nagyméretű tornaszobát alakítottak ki. Végleges megoldást a tornacsarnok megépítése jelentett.

A mostoha körülmények ellenére is sikeres volt a testnevelés tanítása. Erősítették a testnevelési órákon kívüli szervezeti formák is: pl. a cserkészcsapat táborozásai és túrái. 1938-ban Ozora Ferenc parancsnokságával a Marcalon és a Rábán Sárvárig eveztek.

1945 után sokféle tömegsportmozgalom szerveződött: MHK (Munkára, Harcra Kész) Edzett Ifjúságért, stb.

A sportmozgalom sikerét bizonyítják a versenyeredmények is: pl. a futballcsapat 1940-ben városi bajnokságot nyert, ugyancsak elsők lettek az asztaliteniszezők, Tűz Zoltán 1944-ben vitorlázógépen II. lett.

Az 1957-ben alakult sportkör nemcsak a tömegsportot szervezte; minőségi sportolókat is nevelt.

A labdajátékokban (labdarúgásban, röplabdában, kosárlabdában) az iskola diákjai kemény versenytársai voltak a város többi középiskolája diákságának. Szép sikerekkel szerepelt az 1974-ben újjászervezett lövészkör Nagy Péter tanár vezetésével, modellező klub (1957-ben alakult) Csárics Ede szakoktató irányításával. (A röplabdáról Farnady Ernő edző külön szól.) Schaub Sándor testnevelő tanár a labdarúgócsapattal aratott sok sikert.

A sakkozók 1967-ben megnyerték a területi versenyt, országos döntőbe jutottak, azóta is díjakat hoznak a városi és megyei versenyekről (edző: Dr. Neiger Róbertné). Nagy Ferenc kenus 1976-ban ifjúsági bajnok, Pozsgai Endre szintén.

Büszkén írjuk le: iskolánk esti tagozatán tanult két olimpikon is: Keglovich László és Orbán Árpád. Iskolatársuk volt Hannich Péter válogatott futballista.

Nagyon sikeresen működött a 70-es és 80-as években az ODK (Országjáró Diákok Köre), sok helyezést hoztak megyei és országos versenyekről.

Az 1999-2000. tanévben a Röplabda Millenniumi Országos Diákolimpia döntőjét iskolánk szervezte; csapatunk a 7. helyezést érte el (edző: Szabados Oszkár).

A Kézilabda Millenniumi Diákolimpia Országos Elődöntőjén iskolánk csapata 4. lett (edző: Kristóf László).

Szalai József kosárlabdacsapatot, Tihanyi György futballistákat edz.

Az utóbbi évek következő eredményei is igazolják a testnevelő tanárok lelkes, hozzáértő munkáját.

 

Országos eredmények:

1995-96-es tanév

Diákolimpia, evezés, négyes

Töreki Szabolcs
Czunyi Róbert
Vissy László
Csizmadia Gábor

1. helyezés

Diákolimpia evezés, férfi páros

Töreki Szabolcs
Csizmadia Gábor

1. helyezés

1996-97-es tanév

Diákolimpia V. korcsoport fiú röplabda, elődöntő

2. helyezés

1998-99-es tanév

Országos Strandröplabda IV. kcs.

Ónodi Gábor
Horváth Bertalan
Jónás András
Király István
Járóka Károly

2. helyezés

Országos Judo Diákolimpia

Cseszregi László

3. helyezés

1999-2000-es tanév

Országos Strandröplabda Diákolimpia V. kcs.

Ónodi Gábor
Takács Gergely
Jónás András
Király István
Fekete Ákos

1. helyezés

Országos Diákolimpia Röplabda V. kcs.

Ónodi Gábor
Takács Gergely
Jónás András
Király István
Fekete Ákos
Horváth Bertalan
Takács László
Járóka Károly
Vas Péter

7. helyezés

Dr. Neiger Róbertné
Kristóf László

 


 

Magyar nyelv és irodalom

1995-96.

 

József Attila Szavalóverseny (városi)

Hegedüs Gyula III.c

I.

   

Felkészítő: Biederné E. Katalin

 
 

Kisfaludy Napok (városi) népdaléneklés

Novák Henrietta I.c

arany fokozat

  Színfolt Társulat

Bakonyi Zsófia I.e

bronz fokozat

 

Bencze Zsolt VI.b

 

Gócza Veronika I.b

 

Kemény Gábor B.b

 

Kovács Katalin I.e

 

Matolcsi Zoltán IV.a

 

Szombathelyi Sebestyén V.b és zenekara

 

Vezeti: Némethné Tóth Fruzsina

1996-97.

  Országos Diákszínjátszó Találkozó Színfolt Társulat

Bakonyi Zsófia II.e

bronz fokozat

 

Gócza Veronika II.b

 

Kemény Gábor V.a

 

Matolcsi Zoltán V.a

 

Máté Tibor V.a

 

Vezeti: Némethné Tóth Fruzsina

 

Édes Anyanyelvünk

Polgárdi Péter II.a 8-9.
  Nyelvhelyességi Verseny

Sághy Krisztián III.a

10-11.
   

Felkészítő: Wicher Rita

 

Az osztályok számozásában és elnevezésében 1997-98-as tanévtől váltás következett be, a korábbi 1-5 megjelölések helyett 9-14. osztályjelölést használunk.

1997-98.

 

Magyar Helyesírási Verseny

Kovács András 12.b

I.

   

Felkészítő: Balogh Anna

 
 

Könyvtárhasználati vetélkedő (városi)

Czuczor Gábor 11.a

I.

 

Rammer Tamás 11.b

 

Cihák Tamás 9.b

 

Kondor Gábor 9.b

 

Pintér Csaba 9.b

 

Schwarz Attila 11.a

 

Felkészítő: Wicher Rita

 

Helikoni Ünnepek (Keszthely)

Gócza Veronika 11.d

arany minősítés

 

Pergamen Társulat

Bakonyi Zsófia 11.e

arany minősítés
 

Szórádi Péter 9.e

 

Süle Nóra 14.d

 

Szabó M. Györgyi 14.d

 

Pájer Boróka 9.a

 

Góra Krisztián 14.e

 

Felkészítő: Némethné Tóth Fruzsina


Történelem (Országos döntők)

1996-97.
  Hajdu-Bihar Megyei TIT Levelezős Baráti Kör Sághy Krisztián III.a 3.
    Felkészítő: Krázi Csilla  
1997-98.
  Mathias Rex Humanista és Tehetséggondozó Társaság Európa Tavasza 1848-1998 Varanka János 12.a 8.
  Sághy Krisztián 12.a  
  Kállai Gábor 12.a  
  György János 12.a  
  Felkészítő: Krázi Csilla  


Idegen nyelv

1999-2000.
  Mini OKTV angol Maász István 9.a II.
    Felkészítő: Balogh Anna  
  Mini OKTV angol Petanec Péter 10.c II:
    Felkészítő: Balogh Anna  


Fizika

1998-99.
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Csontos Béla 9.a 5.
    Felkészítő: Póda László  
1999-2000.
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Csontos Béla 9.a 11.
    Felkészítő: Póda László  
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Somogyi Béla továbbjutott
    Felkészítő: Dr. Hafenscherné Géczi Zita  

 


 

Az iskola 1989-ben a kiemelkedő teljesítmény elismerésére Jedlik-érmet alapított.

Alkotója: Várady Lajos tanár

jerem

Jedlik-érmet kaptak:

1 sz. érem Várady Lajos tanár

1989.

2

sz. érem

Antal Tamás

IV.A

1990

3

sz. érem

Benháts András

IV.A

1990

4

sz. érem

Csiszár Imre

IV.A

1991

5

sz. érem

Korábik József

V.A

1991

6

sz. érem

Tóth Tihamér

V.D

1992

7

sz. érem

Berkes Gábor

V.D

1992

8

sz. érem

Ligárt László

IV.B

1993

9

sz. érem

Gyurós István

V.A

1993

10

sz. érem

Váradi Zoltán

IV,D

1994

11

sz. érem

Bitera Krisztián

IV.B

1994

12

sz. érem

Szűcs Géza

IV.D

1995

13

sz. érem

Tóth József

IV.A

1996.

14

sz. érem

Szücs Gábor

IV.B

1996.

15

sz. érem

Boda Ádám Szabolcs

IV.A

1996.

16

sz. érem

Kokas Péter

V.D

1997

17

sz. érem

Simon Zoltán László

IV.C

1997

18

sz. érem

Füredi Krisztián

V.A

1998.

19.

sz. érem

Sághy Krisztián

12.A

1998.

20

sz. érem

Mátyás István

2/14.A

1998.

21

sz. érem

Szerencse László

tanár

1999.

22

sz. érem

Kalmár Péter

12.B

1999.

23

sz. érem

Bihari Balázs

2/14.B

1999.

24

sz. érem

Fekete Krisztián

2/14.C

1999.

25

sz. érem

Baksa Péter

ny. tanár

2000.

26

sz. érem

Balla Sándor

12.B

2000.

27.

sz. érem

Tóth Gergely

2/14.B

2001.

28.

sz.érem

Balogh József

polgármester

 

Bogisich Ferenc díjalapítása

Örömmel mondunk köszöntetet Bogisich Ferencnek, aki 2000-ben a PQ Qualitative Production Gépipari Kft. cég vezetõjeként 200.000 Ft pályázati díjat ajánlott fel az iskola legeredményesebb tanulói számára.

Ezt az összeget folyamatosan, minden tanévben folyósítja.

2000-ben az alábbi tanulók nyerték el a pályadíjat:

Tóth Gergely 2/14.B
Kalmár Péter 2/14.B
Baranyai Gábor 2/14.B

 


 

1995-96.
  Területi döntőbe jutott csapat György János II.a
    Sághy Krisztián II.a
    Varanka János II.a
    Felkészítõ: Horváthné Dancs Márta
1996-97.
  Területi döntőbe jutott csapat Farkas Gabriella 2.e
    Káldy Szilvia 3.e
    Krassói Katalin 2.e
    Nagy Roland 1.b
    Szabó Norbert 1.d
    Felkészítõ: Fráterné Németh Szilvia
1997-98.
  Gyõr városi "Elsõsegélynyújtó" verseny Káldy Szilvia 4.e
    Krassói Katalin 4.e
    Herczku Gábor 3.e
    Nagy Szabina 2.c
    Sebestyén Melina 2.c
   

 


 

A látogatásra alkalmat az iskola történetében mérföldkőnek is nevezhető esemény adott: a világbanki pályázattal nyert 63 mFt értékű informatikai eszköz ünnepélyes átadása és üzembehelyezése.

A megjelenteket Nagy Péter igazgató köszöntötte, hangsúlyozva az esemény jelentőségét. A résztvevők két program szerint - Jedlik CD és Pápai Flórián "Jedlikes életérzés" című videofilmje alapján betekinthettek az iskola történetébe és életébe.

p1

Ezt követően Nagy Péter igazgató köszöntötte Pokorni Zoltán oktatási minisztert. Áttekintette a 10 éve folyó világbanki fejlesztéseket, programokat.

Megköszönte miniszter úrnak a pályázatok támogatását. Nemcsak az iskola fejlődött általuk sokat, hanem az oktatói kar is megújult. A pályázatok révén vált lehetővé, hogy az iskola a munkapiac igényeinek megfelelő képzést tud folytatni, konvertálható tudást ad diákjainknak.

Tanulóink mindegyike 3 szakképesítéssel kerül ki az iskolából, de az elmúlt tanévben két olyan tanuló is

volt, aki 9 képesítést szerzett. Örömét fejezte ki, hogy a Széchenyi István Főiskolával együtt a következő tanévben beindulhat az akkreditált szakképzés.

Ezt követően Pokorni Zoltán oktatási miniszter köszöntötte az iskolát, külön köszöntötte azoknak a vállalatoknak a képviselőit, amelyek támogatják a szakképzést.

p2

Beszéde áttekintette a szakképzés helyzetét, fejlesztésének feladatait:

"A mai ünnepélyes alkalom egy fontos állomása a Jedlik Ányos Középiskola fejlődésének, a korszerű számítástechnikai tanterem használatba vételével. E tanterem része annak a 63 mFt-os támogatásból megvalósított fejlesztésnek, melyből az iskola az elmúlt két évben részesült. A jelentős összegből eddig 93 db számítógépet, 3 db szervert, korszerű perifériákat állítottak az oktatás szolgálatába, és még további támogatás is fog érkezni 2001-ben és 2002-ben. Ezzel az iskola fejlesztésére összesen körülbelül 100 mFt fordítódik.

Fontos kiemelni, hogy az iskola nem ajándékként kapta ezt a jelentős támogatást, hanem kemény versenyben, pályázat útján nyerte el. A sikerhez gratulálok az iskola tanárainak és vezetőinek, tudom, hogy milyen nagy munka van egy ilyen sikeres pályázat mögött.

Az iskola eddigi eredményei azt mutatják, hogy jó kezekbe kerülnek a korszerű eszközök, és hatékonyan szolgálják a szakképzést. Ezzel gazdagodik a város, a régió és az ország is.

A fejlesztés a nyugat-dunántúli régió számára azért nagy jelentőségű, mert éppen a környéken és a városban legkeresettebb szakmákban, az elektronika, gépipar, informatika, pénzügy területén nyújthat az iskola korszerűbb képzést az új eszközök és szaktudás használatával.

A Győrben megvalósított fejlesztéshez hasonló eredményekkel büszkélkedhet az országban az a száznál több szakközépiskola, amelyek az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programban részt vesznek. Engedjék meg, hogy a fejlesztés itteni eredményeinek méltatása mellett e programról is szóljak néhány szót.

Az 1998-2002. évi szakképzési program:

Általános jellemzés:

Ez a program szervesen illeszkedik a kormány humán erőforrás fejlesztési koncepciójába, melyet az Oktatási Minisztérium valósít meg. A támogatás célja az, hogy Magyarország magasan képzett munkaerejével teremtse meg az ország versenyképességét és a gazdasági növekedés feltételeit.

E koncepció egyenrangúan kezeli a közoktatást, szakképzést és felsőoktatást. Minden területnek megvannak a maga specifikus céljai, úgy érezzük, hogy a szakképzést az általunk, ebben a kormányzati ciklusban megvalósuló fejlesztés segíti a leghatékonyabban.

Az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programnak két komponense van, az első a szakképzések korszerűsítését, a másik a szakképző iskolákban a képzés feltételeinek jobbítását célozza meg.

Az "A" komponens a tankötelezettségüket teljesített, vagy érettségizett fiatalok munkaerőpiacra történő belépését segíti azáltal, hogy olyan képzési programok kifejlesztését és megvalósulását támogatja, amelyek a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a résztvevő fiatalokat. Ezáltal megkönnyíti az iskolából a munka világába történő átmenetet, korszerű ismeretekhez juttatja a végzetteket, csökkenti a pályakezdő munkanélküliséget.

A "B" komponens az un. "világbanki modell" szerint képző szakközépiskolákban a 13 szakmacsoport oktatásához szükséges szakmai és infrastrukturális hátteret teremti meg. E komponens támogatja a szakközépiskolákban a szakmai orientációs tárgyak jobb elsajátítását, a korszerű eszközök megismerését.

Mindkét komponensnek három fő eleme van, tartalmaznak tanár továbbképzést, általános számítástechnikai fejlesztést, valamint szakmaspecifikus eszközbeszerzést.

A fejlesztés főbb adatai:

Az 1998-2002 közötti időszakban összesen 10,5 milliárd Ft-ot fordít a Kormány a szakképzés korszerűsítésére, ebből eddig 4 milliárd Ft értékű támogatást használtak fel a szakképző iskolák, a fennmaradó összegnek a fele már 2001-ben realizálódik, a többi a program 2002. június 30-i zárásáig kerül az iskolákhoz.

  • Az "A" komponensben megvalósított tananyagfejlesztés eredményeként megújul 105 szakképesítés tartalma, ezek mindegyike a korszerű gyártás és a magas szintű szolgáltatások területére esik.
  • A "B" komponens megvalósítása során 133 szakképző iskolába kerül olyan korszerű technika, amely a jelenleg futó tantervek szerinti 13 szakmacsoport oktatását támogatja. Tavaly december közepére elkészültek azok az eszközlisták, melyek már a megújított kerettantervek igényeit is figyelembe veszik. Ezekből az ajánlatokból választhatják ki az iskolák a nekik szükséges eszközöket, felszereléseket az idei év elejétől.
    Igen jelentős a támogatásból megvalósított számítástechnikai fejlesztés is.
  • Az "A" komponens keretében eddig 2200 darab munkaállomás, 65 szerver, különféle nyomtatók, szkennerek és egyéb perifériák kerültek az iskolákba, Az eszközök értéke 1,5 mrd Ft.
  • A "B" komponensből 800 mFt értékű eszköz jutott el a tanulókhoz, és folyamatban van egy újabb 1,2 mrd Ft értékű tender bírálata az "e-learning" - számítógéppel segített tanulás - céljait szolgáló tantermek felszerelésére.
  • A kedvezményezett iskolák mindegyike be van kötve az Irisz-Sulinet hálózatba, így az újonnan telepített számítógépek még több tanulónak és tanáraiknak teszik lehetővé a világhálóra való kapcsolódást, és a tartalom szolgáltatások igénybevételét.

A következő években mindkét komponens keretében olyan korszerű laboratóriumi berendezések, szemléltető eszközök vásárlására kerül sor, melyek közvetlenül a szakma specifikus oktatáshoz kapcsolódnak. Ezek az eszközök már a 21. század technikáját képviselik, tehát használatuk elsajátítása biztos munkahelyet ígér a végzősöknek.

Nyilván ilyen nagy értékű eszközök használata csak akkor lehet eredményes, ha a képzésben részt vevő tanárok felkészítése a fejlesztéssel párhuzamosan megvalósul. Ezért a program jelentős összeget, közel 1,7 mrd Ft-ot fordít a képzők képzésére.

  • Az "A" komponensben kb. 300 tanár és iskolai vezető 1-2 hetes külföldi tanulmányútjára, valamint hazai továbbképzésére került sor. Ezek folyamán az oktatók elsajátították a korszerű tananyag fejlesztési és oktatási módszereket, valamint a modern intézményvezetési ismereteket.
  • A "B" komponens elsősorban a kommunikáció, nyelvi továbbképzés, menedzserismeretek területén nyújtott hasznos ismereteket az oda bekapcsolódó tanároknak.

A program kapcsolódása a szakképzés általános fejlesztéséhez

A jelenleg átadásra kerülő számítástechnikai eszközök, valamint az egész program fő fejlesztési iránya összhangban van az ország informatikai fejlesztési koncepciójával.

  • Az informatikai képzés kibővítésének célja az, hogy az egyes képzési szinteken elsajátítandó informatikai ismeretek és készségek a munkaerőpiac igényeihez illeszkedve kerüljenek meghatározásra.
  • További cél, hogy a jelenleg a munkaerőpiacon informatikai szaktudással rendelkező szakemberek tudását felfrissítse, lehetővé tegyük számukra a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek betöltését.
  • Alapvető feladat, hogy a hagyományos informatikus és távközlési szakmákon túl (programozó, rendszerszervező, rendszergazda, stb.) szélesedjen az informatika és valamilyen más szakterületen is jártas szakemberek köre, vagyis minden közép- és felsőfokú végzettséget szerző szakember rendelkezzen a szakterületéhez szükséges informatikai ismeretekkel és készségekkel.
  • Az informatikai program fő elemei: az informatikai szakképzettséget adó képzési helyek bővítése, a nem informatikai szakképzettséget adó képzéseken belül az informatikaoktatás megjelenítése, a már aktív munkavállalói kör informatikai képzése, az informatikai képzés korszerűsítése és folyamatos fejlesztése
  • E program megvalósításában a szakképzésfejlesztési program nagy segítséget nyújt az iskoláknak, és ezzel a Jedlik Ányos Középiskola a látottak alapján élni is tud.

A szakképzés fejlesztési programra visszatérve a program befejező fázisának fontos eleme, hogy az eszköz választék kialakításában már figyelembe veszi a közoktatásban általánosan bevezetett, és a szakképzés igényeihez is illesztett új kerettantervek szempontjait. Mivel e kérdésben a szakközépiskolákban még sok a kérdés, kétely, engedjék meg, hogy erről a folyamatról pár mondatot itt is szóljak:

  • Az új kerettanterv folytatja azt a szakképzési reformot, amely az 1990-es évek elején indult el, és amelynek célja a szakközépiskola első négy évében az általános felkészítés erősítése, valamint a szakmai képzés befejező fázisának áthelyezése az érettségi utáni évekre.
  • Ez a koncepció megfelel a gazdaság azon elvárásainak, hogy széles látókörű, erős alapokkal rendelkező olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik képesek az élethosszig tartó tanulás során újabb és újabb ismeretek elsajátítására, vagy a felsőoktatásba való belépésre is.
  • Mindezen szempontok indítottak a kerettantervek kisebb mértékű módosítására a szakképzésben is, remélem, a gazdaság visszajelzései és a tanulók jövőbeni életútja megerősítik elgondolásaink helyességét. E változások lényege az, hogy az első 2 évben heti 5 órát fordíthatnak az iskolák szakmai orientációra, a 3-4. évben pedig 8 órában folyik szakmacsoportos alapozás. Ezek a tantárgyak megismertetik a tanulókat jövőbeli szakmájuk alapjaival, és a beszámítás lehetősége is adott, ha az alapozáshoz hasonló szakirányban tanulnak tovább a szakképzésben.
  • Emellett az általános képzésben való egyenértékűségre is törekedtünk a kerettantervek kialakításánál, az érettségi tárgyak esetében a gimnáziumi és szakközépiskolai követelmények azonos szintűek.
  • Az új kerettanterv eredményeként a szakközépiskolákban végzettek előtt több lehetőség van tanulmányaik folytatására, mint eddig, ugyanis a jobb általános képzésre támaszkodva tágabb körből választhatnak egyetemi-főiskolai képzést, mehetnek akkreditált felsőfokú szakképzési programra, vagy OKJ képesítést szerezhetnek.

A szakközépiskolák átalakuló szerepét jelzi az is, hogy a fejlesztések eredményeit az intézmények nem csupán a program két fő területén, a 4 éves szakközépiskolai oktatásban és a szakképzésben, hanem az egyetemekkel és főiskolákkal együttműködve az akkreditált felsőfokú szakképzésben is használhatják. Az itt futó képzésekben mérnök asszisztensi, pénzügyi, jogi, gazdasági ügyintézői, agrár és egészségügyi szakképesítéseket lehet szerezni.

  • Ezek az új képzési programok csupán néhány éve indultak, de választékuk és a résztvevők száma azóta örvendetesen bővül, 2000-ben már közel ötezer érettségizett fiatal kezdte meg tanulmányait, és 2001 szeptemberében az új elsőévesekkel együtt már tízezer fölé fog emelkedni a 2 éves képzésben részt vevők száma. A tanulók fele a szakközépiskolákban, másik fele az egyetemeken és főiskolákon folytatja tanulmányait.
  • A Kormány esélyteremtő politikájának részeként az Oktatási Minisztérium fokozottan támogatja azon iskolák bekapcsolódását ebbe a programba, ahol nincs felsőoktatási intézmény, ugyanis így a tanulók a szülői házban maradva, a családnak lényegesen kisebb anyagi terhet jelentve vehetnek részt felsőfokú képzésben. Végzés után keresőképes szakképesítéshez jutnak, és tanulmányaikat a felsőoktatásban is folytathatják.
  • A Jedlik Ányos Középiskola e területen is együtt halad a korral, ugyanis a Széchenyi István Főiskolával együttműködve itt is indul gépészmérnök asszisztens képzés 2001 szeptemberétől. A város és a régió üzemei előzetesen is komoly érdeklődést mutattak az itt végzők iránt.

Összefoglalva:

Az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programban eddig megvalósult és a tervezett fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a szakközépiskolát végzett fiatalok általános felkészültségének emeléséhez és szakmaorientációs ismereteinek az elmélyítéséhez. Ezáltal a további szakképzésben való részvételük, vagy a felsőfokú tanulmányokba való bekapcsolódásuk szilárd alapokról indul, és a korábbinál sokkal eredményesebb lehet. Ehhez nyújt segítséget a 10,5 milliárd Ft-os fejlesztés és a mögötte meghúzódó tartalmi munka.

Örvendetes számunkra, hogy a fejlesztések legfőbb kedvezményezettjei, az iskola tanulói is itt vannak körünkben, velünk együtt veszik birtokba az új tantermet, és kezdik el ott a tanulást magasabb szinten.
Kérem mindannyiukat, hogy értékeljék a társadalom, az adófizető polgárok áldozatkészségét, hiszen az ő forintjaikból adta a költségvetést ezt a komoly támogatást az iskola részére. Kívánom, hogy életükben hasznosítsák az itt szerzett tudást, és mindig szeretettel gondoljanak vissza alma máterükre.

Köszönöm a tanároknak eddigi fáradozásaikat, melyeket a pályázat sikere, az eszközök fogadása, a termek berendezése érdekében végeztek. Törekszünk arra, hogy az új lehetőségek kihasználásában ne csupán a lelkesedésük, hanem a kormányzat által juttatott anyagi megbecsülés is motiválja Önöket.


Végül kérem az iskolát fenntartó várostól, hogy fokozott figyelmet fordítson e kitűnő iskola működési feltételeinek javítására, mert az ide befektetett források többszörösen visszatérülnek a város számára.

Eredményes munkát, sikeres életet kívánok a mai ünnepség minden résztvevőjének."

A beszéd után került sor az informatikai eszközök ünnepélyes átadására és üzembe helyezésére.

p3

Balogh József polgármester megköszönte, hogy az iskola, de ezzel együtt a város és a régió is ilyen gazdag eszközállományt kapott.

Lajos Dániel 12. osztályos tanuló az iskola diákjai nevében köszönte meg az eszközöket.

Baksa Péter

 

 

 

 

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 18. Szombat
Jenő
A Nap kel 07:00-kor,
nyugszik 16:11-kor.
Holnap
Erzsébet, Zsóka, Liza
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.