A HVG 2018. október 19-n megjelent iskolai rangsora szerint a kompetenciamérések, érettségi vizsgaeredmények és továbbtanulási adatok alapján az ország legjobb szakgimnáziuma vagyunk.

Újságcikk   TV-riport

A+ A A-

Iskola a gyorsuló időben

Tartalomjegyzék

 

"Országok rongya! könyvtár a neved.
De hát hol a könyv, melly célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?"
(Vörösmarty Mihály)

Lectori salutem!

E rövid esszé célja, hogy könyvtárunkról átfogó és értelmezhető képet tárjon a tisztelt olvasó elé. Mivel a teljesség szinte kizárt, ezért három olyan elvet is felhasználtunk, amely keretet biztosít írásunknak: Az egyik a mozaikszerű építkezés, a másik az elméleti megközelítés, míg a harmadik, a történeti tagolás. Ennek megfelelően az alábbiakban a historizáló bevezetést, egy átfogóbb könyvtári körkép követi, majd megkíséreljük Vörösmarty nyomdokaiban járva a jövő nagy kérdéseit egy csokorba szedni.

Múlt...

Az iskolai könyvtárak - Magyarországon - a szervezett iskolai képzésnek köszönhetik létrejöttüket. Kezdetben az egyetemek és a főiskolák voltak azok az intézmények, melyek elsőként létrehozták saját, képzésorientált könyvtáraikat. Majd csak a XIX. század végén kezd általánossá válni, hogy a középfokú, szakképző intézetek is kisebb-nagyobb könyvgyűjteményeket, ún. Tanári- és Ifjúsági Könyvtárakat állítanak fel.

A Monarchia időszakában végbement alapozó tevékenységet a két világháború közti szakaszban meglehetősen szigorú központi szabályozás követte. A közép- és népiskolai könyvtárak elsősorban a beszerzendő könyvek tárgyát illetően voltak kénytelenek idomulni a kötelmekhez. Az erős befolyásoltságnak azonban egy nagy előnye mindenképp említést érdemel, ui. végre előírták, hogy "minden intézetben tanári felügyelet mellett ifjúsági könyvtárat kell szervezni".

A világháború végétől, napjainkig mindössze három nagyobb változásról számolhatunk be: Az elsőre 1958-ban került sor, amikor a könyvtárak felügyeletét egy központi szerv, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vette át. Az átszervezést 1971-ben új működési "Irányelvek" követték.

A legutolsó határkő az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről, mely bár sok változást hozott, mégis kérdések sorát hagyta megválaszolatlan.

A leltárkönyv tanúsága szerint iskolánkban az első hivatalos leltárba vételre 1959. december 23-án került sor. Az anyaggyűjtés természetesen már az iskola alapításakor megkezdődött, elsősorban az oktatásban használatos tankönyvek beszerzésével.

Főfoglalkozású könyvtárosról, csak a '60-as évektől kezdve beszélhetünk. Az első leltárkönyvi bejegyzések Ozora Ferenctől származnak. A könyvtár jelenlegi helyét 1971-ben jelölték ki. A sikeres átköltöztetést követően, közel 30 esztendeje változatlanul itt az egykori klubhelyiségben található.

A könyvtár állományáról

Kb. 18 ezer hagyományos könyv-formátumú dokumentummal rendelkezünk. Ezek jelentős része a szabadpolcon került elhelyezésre, míg a régi tankönyvek, illetve a múzeális értékű kiadványok könyvtárunk raktárában kaptak helyet. A szabadpolcon a könnyebb tájékozódás és könyvtárhasználat érdekében további tagolást hajtottunk végre.

Külön polcrendszerre került a szépirodalom és a szakirodalom, valamint önálló állománytestet képeznek a kézikönyvek (piros színcsíkkal ellátva), tankönyvek és az új könyvek, melyek folyamatosan kerülnek beolvasztásra.

k1A másik fontosabb dokumentumtípus a folyóirat, mely igazi jelentőségét a kurrens jelleg adja, hisz az időszerű kérdések feltárásában, megválaszolásában a legrelevánsabb eszköz. Könyvtárunkban közel 50 folyóirat található meg a periodicitástól függő rendszerességgel. A lapok tematikáját tekintve felfedezhetjük szinte valamennyi témakör orgánumát. Míg legnagyobb számban a számítástechnikai, műszaki tárgyúak szerepelnek a palettán, addig a társadalomtudományok és az irodalom kedvelői is bőségesen találnak olvasnivalót, sőt politikai, gazdasági témájú lapokból sem szenvedünk hiányt.

A dokumentumtípusok sorában a mára már hagyományosnak mondható, mégis speciális információhordozókról is szót kell ejtenünk. A hanghordozók esetében a kompakt kazettákat és a "bakelit" lemezeket említhetjük. Ezek együttes száma megközelíti a kétszázat. Míg kazetták főleg a nyelvoktatásban használatos segédanyagok, addig a lemezek igen nívós komolyzenei repertoárt alkotnak. A könyvtár továbbá hatvan darab VHS rendszerű videofelvétellel is rendelkezik, melyek pályázat útján kerültek az állományba. A filmek a XX. század nagy klasszikusaiból adnak ízelítőt. Mindezen felül néhány diapozitív is gazdagítja a készletet.

Egy olyan sajátos tároló-szolgáltató eszközről is szólok, amely bár még nem képezi a könyvtár gyűjteményének első számú anyagát, de már jelzi, a változások új irányát. A CD-ROM-ok jelentős részét a folyóirat-mellékletek képezik, ill. ezek mellett található még hetven olyan lemez is, mely ugyancsak pályázat útján került könyvtárunkba. E CD-k elsősorban az általános műveltség, ill. a nyelvoktatás fejlesztésében játszanak szerepet.

A muzeális értékekről

k2Könyvtárunk, a nap mint nap közkézen forgó dokumentumokon kívül igen tekintélyes muzeális darabokat is birtokol. Ezek többsége: szak- és tankönyv, magyar és német nyelven, ill. korát tekintve, már jóval meghaladta a száz évet. Különösen nagy értékük miatt ezek csak helyben használhatók.

Szintén kiemelkedő értéket képviselnek a könyvtárban elhelyezett szakmai rajzok, melyek az iskola egykori diákjainak munkái. Többségük nyolcvan- százesztendős. Hihetetlenül növeli forrásértéküket, hogy alapos vizsgálat alá véve őket nagy segítséget nyújthatnak az iskolában egykor folyt oktatás metódusainak rekonstruálásához. Műszaki jellegük ellenére némelyik lenyűgöző vizuális élményt jelent.

A történelem és a földrajz kutatóinak érdeklődésére tarthat számot az 1910-ben Kogutowicz Manó által készített földgömb.

Feltáró-rendszerek

Természetesen nem elegendő a könyvtárban pusztán gyűjteni a különféle dokumentumokat, azokat használhatóvá, hozzáférhetővé kell tennünk. Ezt a célt szolgálják a könyvtár feltáró-eszközei. Az egyik ilyen nagy "problémamegoldó" a hagyományos cédulakatalógus, amely segítségével szerző, cím és szakjelzet (téma, tárgykör) alapján tudjuk megközelíteni a keresett dokumentumot. Építését jelenleg sem fejeztük be, azonban használatára egyre kevesebb alkalommal kerül sor, ui. pár évvel ezelőtt egy integrált könyvtári rendszerrel gyarapodtunk.

A szoftvert a szükséges számítógéppel együtt - ugyancsak egy pályázat útján -, Wicher Rita könyvtárosnak köszönhetjük, aki sok egyéb hasznos gondolata mellett azt is felismerte, hogy az információszolgáltatásnak is haladnia kell a korral, különben a könyvtárak lemaradva teljesen kiszorulnak mindennapi életünkből. A Szirén névre keresztelt rendszer feltöltése befejeződött, s három esztendő után végre a teljes állományra építve vehetjük igénybe szolgáltatásait.

A tájékoztatásnak olyan fontos eszközei, mint a bibliográfiák, repertóriumok, analitikák, stb., sajnos csak nagyon kis számban állnak rendelkezésünkre, de pótlásukra, ill. a hiányuk okozta nehézségek csökkentésére már megtettük az első lépéseket.

Könyv- és könyvtárhasználat

k3A könyvtár mindennapi életének legfőbb szabályzója a használók köre. A tanárok és diákok egyaránt felkeresik, ha munkájukban, tanulmányaikban segítségre szorulnak. A látogatottsági statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy naponta átlagosan 70-90 érdeklődő tér be. A könyvtárba érkezők egy része csak válogatva a kínálatból helyben használja a dokumentumokat, más részük kölcsönöz is.

A kölcsönzést áttekintve elmondhatjuk, hogy a legnagyobb népszerűségnek a CD-ROM-ok és a folyóiratok örvendenek, melyek mindössze egy napra, ill. hétvégére kölcsönözhetők. A második helyen a kötelező irodalom és a számítástechnikai, ill. informatikai szakirodalom kölcsönzése található. Ezt a tankönyvek, nyelvkönyvek és szótárak követik, s a sort az egyéb témájú szakkönyvekkel és a kötelezőkön kívüli szépirodalommal zárhatjuk. A kölcsönzés sajnos még nem automatizált, így egy kicsit hosszadalmas, de a fejlesztési tervek egyik kiemelt pontja.

A könyvtár természetesen nemcsak a könyvek és a folyóiratok szakadatlan szolgáltatását látja el. Helyet biztosít minden olyan kulturális rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, hangversenynek, irodalmi estnek, ünnepi eseménynek, melyek jellegükből adódóan megkövetelik a környezet bensőségességét, szimbolizmusát. Az iskola egykori, azóta elhíresült diákjai szintén itt adtak randevút utódaiknak.

Villányi László, Meliorisz Béla és még hosszan folytathatnánk a sort, mind-mind egykori jedlikesek, akik visszatérve a könyvtárat választották találkozásaik színhelyéül.

Jövő…

Egy könyvtár esetében az előretekintésnek igencsak kimértnek és megfontoltnak kell lennie. Semmiképp nem eshetünk olyan hibába, amely a különben is igen labilis könyvtári helyzetet alapjaiban rengetné meg. Gondolok itt egynémely könyvtár esetében túl gyorsan bekövetkező átértékelésre.

Az elhamarkodott, tervezetlen számítógépesítés helyenként szinte teljesen szétzúzta a klasszikus működési kereteket.

Könyvtárunk a technikai fejlődést nem utasítja el, mindössze a fontolva haladás útját választja: A tervek szerint két új géppel bővül gépparkunk. Ezek alapvetően a prézensz tájékoztatásban töltenének be fontos szerepet. Így a különböző adatbázisok, a Szirén könyvtári rendszer, valamint az Internet naprakész, hasznos információi lennének elérhetők.

E tervek persze feltételeznek némi strukturális átalakítást is, így minden bizonnyal jelentősen növekedni fog használó-képzési tevékenységünk.

Töprengések…

Mozaikunk utolsó darabkáit rakosgatva felmerül bennünk a kérdés: vajon mit hoz a jövő?

Szükségünk van-e a könyvtárakra, a könyvekre?

Tényleg elérkezett a Gutenberg-galaxis vége, s a technika teljesen kiszorítja a hagyományos információhordozókat?

Vajon realizálódnak azon jóslatok, melyek az információ korának társadalmát mindössze a "cyber-tér" emberi vetületének tartják?


A dilemmákra mindenkinek magának kell választ találnia. Minden érző, gondolkodó lénynek felelőssége tudatában kell elmerengnie azon, milyen jövendőt szeretne, mit vár a könyvtáraktól a jövőben.

Szüksége van-e humanitásának mindazon értékre, mit elődei felhalmoztak és reá hagyományoztak?

A kérdések tehát nyitottak, s megválaszolásuk minden bizonnyal ránk vár!

Patonai Gábor, könyvtáros

Generátor alapítvány Jedlik 1%

Generátor Alapítvány 

Adószám: 18535143-1-08

Köszönjük támogatását!

 

Hírek, információk

Érettségi utáni képzések (nappali tagozat)

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma felvételt hirdet nappali tagozatos érettségi utáni képzéseire.

Informatikai, vagy gépészet ágazati érettségivel rendelkezők számára meghirdetett szakokon olyan személy vehet részt, akinek az életkora 2018. december 31-ig nem több mint 21 év és még nem rendelkezik államilag finanszírozott OKJ szakmai végzettséggel.

A két éves szakképzésben olyan személy vehet részt, akinek életkora 2018. december 31-ig nem több mint 25 év és még nem rendelkezik államilag finanszírozott OKJ szakmai végzettséggel.

Tovább -->

 

Felnőttoktatás a Jedlikben!

2018 szeptemberi indulás. Ingyenes (államilag támogatott) szakképzés – esti tagozat a következő feltételekkel lehet részt venni...

Tovább -->

kreta feher login

jedlikinfo

Következő események

Kedves Étkezők!

2018. szeptember 1-től érvényes térítési díjak:

Kollégium 100% reggeli+ebéd+vacsora: 897,- Ft.
Kollégium 50% reggeli+ebéd+vacsora: 448,- Ft,

Ebéd 100%: 427,- Ft.
Ebéd 50%: 213,- Ft.

Étlapok -->

Beszedési időpontok:

Hónap Megrendelés Befizetés Pótbefizetés
oktober   szeptember 17. szeptember 24.
november október 1-2-3. október 8. október 15.
december november 5-6-7. november 12. november 19.
január december 3-4-5. december 10. december 17.

Befizetés ideje: 8:30-15:00 óráig

Kérem, hogy pontosan kiszámolt összeget hozzanak magukkal.

ÉTKEZÉS LEMONDÁSA:

Az étkezés lemondására munkanapokon reggel 8:30-ig van lehetőség a következő napra vonatkozóan.

A lemondás napjára vonatkozóan nincs lehetőség az étkezés lemondására.

Kérjük, a lemondott napokra vonatkozó étkezési jegyeket a portán található dobozba bedobni, mert csak így elszámolható a lemondás!

A LEMONDÁS MEGTEHETŐ: 
E-mail: lemondas@gek.hu   Telefon: +3696/510-680

Menza

A 2018-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2022-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2023-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2018. november 21. Szerda
Olivér
A Nap kel 07:04-kor,
nyugszik 16:09-kor.
Holnap
Cecília
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.