Az iskola 100 éves történetében az idegen nyelvek oktatása csak az elmúlt 10 esztendőben vált központi jelentőségűvé.
Bár az anyakönyvek tanúsága szerint a második világháborút követő években már volt német és angol tanítás az iskolában, az orosz nyelv az 1949/50-es tanévben történt bevezetése után az 1989/90-es tanévig tartotta magát, ha nem is osztatlan népszerűség közepette. Az orosz nyelv egyeduralmát 1985/86-ban a második idegen nyelv bevezetése kérdőjelezte meg. Ez azonban csak szimbolikus jelentőségű volt, hiszen a heti két óra orosz és heti két óra második idegen nyelvóra nem adott lehetőséget, hogy bármelyik nyelvet is magas szinten sajátítsák el diákjaink.
Amikor az 1989/90-es tanévben a 41545/89. sz. miniszteri levél alapján - amely egyedi megoldásként felmenő rendszerben megengedte az idegen nyelvek szabad választását a közoktatásban - lehetővé tettük diákjainknak, hogy csak egy, szabadon választott idegen nyelvet tanuljanak. Diákjaink 60-40%-os arányban az angol és német nyelv mellett szavaztak. Ez jelentős változtatásra késztette az idegen nyelveket tanító kollégákat, hiszen az akkori hat kolléga közül háromnak nem volt nyelvtanári végzettsége, "csak" felsőfokú nyelvvizsgája. A változásokat egyik oldalról jól szemlélteti, hogy jelenleg 17 (ebből 4 tanárnő van otthon kiskorú gyermekével) idegen nyelvet tanító kollégánk van. Végzettségüket tekintve 13 kollégának van egyetemi, 4-nek főiskolai végzettsége.
Az iskolavezetés és a tantestület kiemelt területnek tekinti a nyelvtanítást. Ennek szellemében 1995-től kötelező érettségi tantárgy lett a választott idegen nyelv. A kötelező nyelvi érettségi akkor iskolai kezdeményezés volt. 1997-ben azonban már az első világbanki program keretében a program által kötelezően előírt érettségi tantárgyként szerepelt az angol vagy a német.
1995-től kezdve a technikus képesítő vizsga előtt álló 5. éves (mostani elnevezéssel 2/14. évfolyamos) tanulók is vizsgát tesznek az érettségi után tanult nyelvi anyagból.
A tananyagválasztás területén is igyekszünk lépést tartani a változó követelményekkel. Angol nyelvből az 1989-90-es induláskor a Strategies sorozattal kezdtünk, majd ezt követte a Hotline sorozat. A hozzánk járó tanulók nyelvi igényei szükségessé tették, hogy a felújított Headway sorozatra váltsunk (1995-től kezdve fokozatosan). Német nyelvből a régi gimnáziumi tankönyvek után áttértünk a Themen, majd a Themen neu tankönyvekre. Természetesen a tanítás során, és különösen a nyelvvizsgákra való felkészülés alatt a kollégák mindkét nyelvből számos más könyvet is használnak.
Az idegen nyelvi képzésben fontos szerepet játszik a Jedlik Ányos Alapítvány. 1998 és 2000 között 132 tanuló középfokú nyelvvizsgára való felkészülését támogatta 5 ezer és 15 ezer forint közötti összeggel. Az 1999/2000. tanévben megváltozott feltételekkel negyven tanuló kapta meg a lehetőséget, hogy az elért eredménytől függően 5 ezer vagy 20 ezer forintos támogatást kapjon a nyelvvizsga - felkészüléshez. A nyelvi képzés színesebbé tételéhez az alapítvány által támogatott Java számítógépes tanfolyam is hozzájárul, hiszen a képzés ott teljes egészében angolul folyik.
Természetesen a nyelvtanítás fejlesztése, a hatékony megoldások keresése folyamatos munka lesz ezután is. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszünk bekapcsolni a nyelvtanításba a számítógépet. Ennek egyik lehetséges módja az Internet - használat, amire diákjainknak a tanítási időn túl van lehetősége. Az internetes tanulás kultúrája és módszertana még nem fejlődött ki igazán, továbbá az iskola számítógépes kapacitása sem teszi lehetővé, hogy a nyelvórákon használjuk az Internetet. Ugyanezen okból nehézkes a különböző nyelvtanító szoftverek használata is. Ezek egyelőre az egyéni tanulásban játszhatnak fontos szerepet.
A nyelvtanítás szempontjából nagyon hasznos lenne az idegen nyelvű környezetben való tanulás. Jelenleg néhány diákunk tud élni ilyen lehetőséggel, saját szervezésben. A külföldi kapcsolatok keresése, kiépítése fontos jövőbeli feladatunk.
Az iskolánkban folyó nyelvi képzés sikerességét jelentősen befolyásolja, hogyan tudjuk megszervezni a nyelvi csoportokat a hozzánk felvett 9. évfolyamos tanulókból. A hozzánk jövő diákok elsősorban szakot választanak, így a kialakuló osztályokban a tanulók nyelvi előképzettsége széles skálán mozog. Ha nem a teljesen kezdő szintről indul a csoport, a tanulókat írásban és szóban is felmérjük. A felmérés eredményétől függően tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy az egyes nyelvi csoportokban tanuló diákok szintje között ne legyenek túl nagy különbségek. Ezt kétféleképpen tudjuk megoldani. Ha a nyelvek és az órarend lehetővé teszi, 2 vagy három osztály idegennyelv - óráját egy időpontra tesszük, így lehetőség van egy nyelvből két vagy három szinten indítani csoportokat. A másik lehetséges megoldás az, hogy a tanév megkezdése előtt szintrehozó foglalkozásokat tartunk a tanulóknak.
Az elmúlt években szép eredményeket értünk el a nyelvtanulás terén. Végzős tanulóinknak mintegy negyede rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Néhány ügyesebb és szorgalmasabb tanulónk felsőfokú nyelvvizsgát is tett. Eljutottunk egy olyan szintre, ahonnét csak a kollégák és a tanulók együttes intenzív munkájával tudunk feljebb lépni. Számos akadályt kell együttesen legyűrnünk. Egyik problémás terület az anyanyelv hiányos ismerete. Nehezen képzelhető el, hogy az anyanyelvén nyelvtani problémákkal küszködő és nehezen megszólaló tanuló eredményes nyelvvizsgát tegyen, habár tudjuk, hogy a sikeres nyelvtanulásnak nem a nyelvvizsga-bizonyítvány az egyetlen mércéje. Kétségtelen azonban, hogy ma ezt használják a leggyakrabban.
Meg kell küzdenünk azzal is, hogy a mai diákok számára az írott információ teret vesztett a képi információval szemben. Ugyanakkor a nyelvtanulás ma még nagy részben a betűn (szótár, tankönyv) alapszik. Véleményem szerint áttörés akkor várható, ha sikerül kombinálni az informatika és az audiovizuális technika adta lehetőségeket az írott információhordozókon alapuló nyelvtanulással. Ehhez viszont meg kell oldani a tanárok felkészítését és biztosítani kell a szükséges technikai hátteret. Másrészről szükség van egy tudatosabb és rendszeresebb hozzáállásra a tanulók részéről. Azt a tanulási morált kellene széles körben elterjeszteni, amit a mostani sikeres nyelvvizsgázóknál tapasztalhatunk.
A nyelvtanulás terén az iskola előtt álló feladatok nagyok. Mivel a nyelvtudás iránti igény a jövőben várhatóan még nagyobb lesz (magasabb szint és több nyelv ismerete lesz kívánatos), ezen feladataink megoldása után vagy közben újabb kihívásoknak kell majd megfelelnünk.
Furján Gergely
