Tájékoztatás A Leonardo da Vinci programról

1. A LEONARDO DA VINCI PROGRAM ELSŐ FÁZISA: 1995-1999

1.1. A Leonardo da Vinci Program bemutatása

A Leonardo da Vinci az első olyan európai program, amely a szakmai képzés egészét felöleli, a középfokú szakképzéstől a felsőfokú szakmai képzésen keresztül az egész életen át tartó képzés formáit is beleértve, és nemzetközi együttműködési lehetőségeket kínál az intézményeknek a szakképzés minden szintjén. Célja a minőségi szakképzés fejlesztése a szakképzés szereplőinek egymást kiegészítő együttműködéséből a dódó, a gazdaság igényeire válaszoló akciók megvalósítása révén. Ezek elősegítik a korszerűsítést, továbbá a közös termék kifejlesztése során a szakképzés európai dimenziójának kialakulását. A program lehetőséget kíván biztosítani a külföldi gyakorlati kép zés itthon történő szélesebb körű elismeréséhez, valamint felmérések és elemzések révén hozzájárul a szakképzési rendszerek közös európai stratégiájának tervezéséhez.

Magyarország 1997. szeptember 1. óta teljes jogú tagja a Leonardo da Vinci programnak, amelyet egy másfél éves előkészitő szakasz előzött meg.

A program egységes felépítésű: egész Európára kiterjedő 5 prioritása, 3 részterülete és 3 pályázattípusa van, csak intézmények pályázhatnak és csak egy pályázati forduló van évente.

Prioritások:

1. új szakmai tudás megszerzésének elősegítése
2. a szakképzés elméleti és gyakorlati részének összehangolása
3. a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci esélyeinek növelése
4. emberi erőforrás fejlesztése
5. bekapcsolódás az információs társadalomba

Részterületek:

1. a középfokú szakképzés fejlesztése
2. az egyetemek és vállalatok együttműködése
3. az egész életen át tartó képzési formák és a nyelvi képzések fejlesztése, valamint a sokszorosító hatást kifejtő projektek támogatása.

Pályázattípusok:

1. pilot projektek (szellemi terméket létrehozó projektek)
2. külföldi gyakorlati képzésre történő kihelyezések és / vagy csereprogramok
3- felmérések és elemzések.

A részvétel feltételei:

A programban történő részvétel alapvető feltétele, hogy szakképzéssel foglalkozó intézmény adja be a pályázatot, amely lehet állami vagy magán szférába tartozó, a munkaadói vagy munkavállalói oldal képviselője, oktatási intézmény vagy vállalat egyaránt.

A projektben való részvétel a következő szereposztás szerint működik:

1. projek tvezető (főpályázó)
2. partner (társpályázó)
3. csendestárs (önfinanszírozású társpályázó)

Egy pilot projekt partneri összetétele minimálisan: egy főpályázó és két külföldi partner

intézmény két különböző országból (egy EU tagország és egy további európai ország).

Egy kihelyezési projekt partneri összetétele minimálisan: egy főpályázó és egy EU országból származó külföldi partner intézmény.

A projektek pénzügyi támogatásának mértéke:

1. pilot projektek esetében: a teljes költségvetés 75 %-a, ami nem haladhatja meg az évi 100.000 EURO-t.
2. kihelyezések esetében: a teljes költségvetés 75 %-a, ami nem haladhatja meg kedvezményezettként az évi 5000 EURO-t
3. felmérések esetében: a teljes költségvetés 50-100 %-a, ami nem haladhatja meg az évi 100.000 EURO-t.
A program centralizált és decentralizált részeket tartalmaz, éspedig:

- a pilot projektek és felmérések esetében Magyarország közreműködésével az Európai Unió dönt a nyertes pályázatokról és felügyeli a projekteket,
- a külföldi kihelyezések esetében Magyarország dönt a nyertes pályázatokról és felügyeli a projekteket.

1.2. A program működése:

A program Európa 29 országában az alábbi szerkezetben működik:
Az Európai Unió szintjén: az országok szintjén:
-Európai Bizottság döntések Minisztériumok
-Menedzsment-Bizottság döntés-előkészítés Koordinációs Tanács
-Központi Szervezőiroda gyak. kivitelezés nemzeti koordinációs irodák.

A program hazai döntéshozó testülete a Koordinációs Tanács, melynek hatásköre:

- a program nemzeti prioritásainak meghatározása,
- döntés-előkészítés és döntéshozás a pályázatok tekintetében,
- koncepciók jóváhagyása a projektek figyelését és az eredmények értékelését illetően.

A Koordinációs Tanács elnöke parlamenti képviselő. Tagjai az Oktatási Minisztérium, a kamarák, önkormányzatok, alapítványok, munkaadói szövetségek és a szakszervezetek
képviselői.

A Nemzeti Koordinációs Iroda működése

Magyarországon a program gyakorlati megvalósításával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Szakképzési Intézet ker etében működő Magyar Leonardo Iroda látja el. Az irodát 1995. november 15-én a Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet hozta létre a Leonardo da Vinci I. Program teljes időtartamára (1995-1999).

Az iroda feladatai magában foglalják:

- a program összefogását belföldön, képviseletét az Európai Uniónál és külföldön,
- a Koordinációs Tanács háttérmunkájának lebonyolítását,
- a pályáztatás megszervezését és kivitelezését,
- a pályázatok követését és az eredmények terjesztését.

1.3. A program eddigi eredményei

Az előkészítő szakasz fontos eredményei: 23 magyar csendestárs-intézmény részvétele külföldi Leonardo projektekben. Ezek az intézmények csak magyar (OSZT) támogatást kaptak, így vehettek részt a projektek munkájában a program európai feltételei szerint. Ilyen típusú támogatást a közép- kelet- európai régióból csak Magyarország juttatott pályázói részére.

Az 1997. év eredményei:

-14 magyar koordinálású pilot projekt
-57 magyar partner részvétele külföldi pilot projektekben
-23 kihelyezési támogatást nyert magyar intézmény, amely 231 fő kiutazását jelentette Európa 10 országába.

Az 1998. év eredményei:

-14 magyar koordinálású pilot projekt
-82 magyar partner részvétele külföldi pilot projektekben
-37 kihelyezési támogatást nyert magyar intézmény, amely 310 fő kiutazását jelenti majd Európa 9 országába.

A fenti eredmények Európa hasonló nagyságú országainak eredményeivel összevethetők, amely egyértelműen bizonyítja Magyarország a programhoz történő gyors felzárkózását.

A Leonardo da Vinci Program első fázisának utolsó pályázati határideje 1999. március 23-a volt. A Magyar Leonardo Iroda a beadási határidőt megelőzően információs napokat szervezett a program és a helyes pályázati technikák bemutatására. A rendezvényeken több mint 700 intézmény vett részt. Ez a pályázati forduló mutatkozik a legsikeresebbnek, legalábbis, ami a beadott pályázatok számát illeti, 140 pályázat került beadásra.

A pilot pályázatok elbírálása 1999. novemberében zárul Brüsszelben, míg a kihelyezések esetében május végén dönt a Koordinációs Tanács a nyertes pályázatokról.

2. A LEONARDO DA VINCI PROGRAM PILOT PROJEKTJEI

A pilot projektek fő célkitűzése olyan szellemi termékek létrehozása, amelyek hozzájárulnak a magyar és az európai uniós országok szakképzési rendszerének fejlődéséhez is.

A nyertes főpályázókkal közvetlenül az Európai Bizottság XXII-es Főigazgatósága köt szerződést és felügyeli a projekteket. A főpályázó feladata a projekt megfelelő szakmai, jogi és pénzügyi menedzselése és annak biztosítása, hogy a célkitűzések megvalósításra kerüljenek.

A pilot projektek kategóriájában magyar szakképző intézmények már az 1997-es év pályázati fordulójában kisérletképpen pályáztak az Európai Unióhoz. A nyertesek szeptember 1-én váltak jogosulttá a támogatásra, amelyről Magyarország közreműködésével Brüsszel döntött.

Az eddigi magyar pályázatok statisztikái teljes mérték ben tükrözik a program célját, a képzés és a gazdaság összehangolására való törekvést. A pályázók gondolkodásmód-váltáson mennek át a szakképzés fogalmának értelmezését illetően, termékeikkel egy európai képzési piacba tudnak bekapcsolódni.

A pilot projek tek eddigi eredményei és értékelése alapján a következők állapíthatók meg. Az intézménystruktúrát tekintve a pályázó oktatási intézmények, alapítványok és vállalatok száma egyenlő arányban oszlott meg. Ez egy projekten belül is jól látható, az oktatási intézmények a legtöbb esetben gazdálkodó szervezeteket vontak be partnereik közé.

A projektek szakterületei széles skálát mutatnak: a legtöbb közgazdasági, agrár-és műszaki terület, míg a többi ágazat kisebb arányban van képviseltetve.

A témakörök nagyon szerteágazók, megtalálhatók köztük a gyógyidegenforgalmi szakember-képzés tantervének kidolgozásától kezdve a szociális partnerek szerepe a szakképzésben témán át, a szaknyelvi képzést felölelő, valamint a vakok informatikai képzését célul kitűző, sok újszerű, európai dimenziójú kérdéskör.

A külföldi részvétel a magyar pilot projektekben az alábbi országokat érinti: Franciaország, Németország, Hollandia, Dánia, Spanyolország, Finnország, Svédország, Belgium, Olaszország, Ausztria.

Az 1997-es és 1998-as évre vonatkozóan a Magyar Leonardo Iroda adatai az alábbi fejlődési tendenciát mutatják:

országos lefedettség: 1997-ben a projektek 70%-át küldték be Budapestről, 1998-ban 30%-át;
szám szerint: 1997-ben 49 db, 1998-ban összesen 116 db pályázat érkezett;
intézménystruktúra: a közép- és felsőoktatási intézmények száma egymással arányos;
új intézménytípus: nyelviskola;
szakterületek, ágazatok: több a közgazdasági téma, ezzel arányos a műszaki és az agrár témájú pályázatok száma, más területről kevesebb pályázat érkezett be, de arányosan;
új téma: munkaügyi tanácsadás, szakmaváltás
új koncepció: több a regionális projekt

A Leonardo da Vinci program a pályázóknak mind a kommunikációs stratégiát, mind pedig a finanszírozást illetően újszerű volt.

3. A LEONARDO DA VINCI PROGRAM MOBILITÁS PROJEKTJEI

A Leonardo da Vinci Programon belül Magyarországon a mobilitás programrész decentralizált pályázattípusa (Strand I) a legnépszerűbb, ellentétben a centralizált pályázattípusokkal (Strand II és Strand III).

Az első pályázattípus népszerűsége talán azzal magyarázható, hogy erre a területre - szemben a másik két pályázattípussal – magyar nyelven lehet benyújtani a pályázatokat a programot Magyarországon koordináló Magyar Leonardo Irodához A projekthez mindössze egy EU tagállambeli partnernek kell csatlakoznia. A II-es és III-as pályázattípusokat az EU egyik hivatalos nyelvén kell megírni és Brüsszelbe kell elküldeni. Itt már minimum két, különböző EU tagállambeli intézménynek kell csatlakoznia partnerként a programhoz.

A Magyar Leonardo Irodához I. pályázattípusban 1997 óta összesen 177 mobilitási pályázatot nyújtottak be különböző intézmények és szervezetek. 1997-ben 23, 1998-ban 54, 1999-ben 77 pályázat érkezett a Magyar Leonardo Irodához. A II. és III. pályázattípusban 1997-ben nem született pályázat, 1998-ban viszont 1, 1999-ben pedig 7 intézmény pályázott ezeken a területeken.

A magyar Koordinációs Tanács döntése értelmében a benyújtott pályázatok támogatottsági aránya az első pályázati ciklusban 100% volt. Ez az arány 1998-ban 67%.

A döntésnél nagy hangsúlyt kaptak azon projektek, amelyek a transznacionalitás és innováció kritériumainak eleget tettek. Fontos szempont volt minden elfogadott pályázatnál, hogy gyakorlati képzést is adjon a programban résztvevő kedvezményezetteknek. Előnyt élveztek azon projektek, amelyek eredményei nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió országaiban is hozzájárultak a szakképzés fejlesztéséhez.

A pályázatokban, a pályázattípustól függően egy vagy két európai uniós partnernek is részt kellett vennie. A legtöbb, pályázatot benyújtó intézmény már jól bejáratott partnerkapcsolattal rendelkezett és ezeket a kapcsolatot erősítette tovább a Leonardo da Vinci Program keretében. Természetesen a Magyar Leonardo Iroda azon pályázni szándékozóknak is igyekezett segíteni, akik ilyen partnerkapcsolattal még nem rendelkeztek. Ezekben az esetekben a Magyar Leonardo Iroda a saját adatbázisára, a külföldi Leonardo Irodák segítségére és a finn adatbázisra (http://www.leonardodavinci.net/psd/) támaszkodott.

A nyertes pályázó intézmények között a legfrekventáltabb célország Németország volt. 1997-ben 7, 1998-ban 15 pályázó alakított ki partnerkapcsolatot német intézményekkel. Sok pályázó intézmény talált partnerre Finnországban (8), Hollandiában (8) Franciaországban (6) és az Egyesült Királyságban (7), Kevesebb intézmény választott magának partnert Ausztriából, Svédországból, Spanyolországból, Dániából, Írországból és Olaszországból.

A projektek a gazdaság különböző ágazataira irányulnak, a vendéglátástól egészen az asztalosságig. A legtöbb megvalósult program a mezőgazdaságot és a vendéglátást érintette, de számos pályázat érkezett be környezetvédelmi, általános közgazdasági és turisztikai területről, stb. is.

A pályázatok legtöbb esetben a Leonardo da Vinci Program által felállított prioritások közül a másodikat választották, amely a szakképzés szereplőinek együttműködését, az elméleti és gyakorlati képzés összehangolásának új formáit célozta meg (1997-ben 18 pályázat). Az első prioritáshoz 1997-ben 2 pályázó igazodott és pályázatában új jártasságok megszerzését tűzte ki célul.

A Magyar Leonardo Iroda igazodva a Leonardo da Vinci Program által megfogalmazottakhoz nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket biztosítson, illetve arra, hogy a hátrányos helyzetűek is részt vehessenek a programban.

A statisztikák azt mutatják, hogy a nyertes pályázók az első szempontnak eleget tettek, hiszen az arány közel azonos volt (nők 48%, férfiak 52%). Az 1997-es pályázati felhívásra nem nyújtottak be pályázatot olyan intézmények, amelyek hátrányos helyzetűek szakképzésével foglalkoznak. 1998-ban 2 ilyen intézmény pályázott, de ők minőségi problémák miatt nem kaptak támogatást. 1999-ben a Magyar Leonardo Iroda nagy hangsúlyt helyezett e zen pályázatok minőségi javítására és számukra külön konzultációs alkalmakat tartott. Ennek eredményeként az ezen területen benyújtott pályázatok száma emelkedett.

A pályázó intézmények 90%-a szakközépiskola illetve szakmunkásképző intézet volt és csak 10% volt egyéb, szakképzéssel foglalkozó intézmény.

A pályázatok zöme a fővárosból érkezett és csak elenyésző hányad képviselte az ország más régióit.

4. A LEONARDO DA VINCI PROGRAM MÁSODIK FÁZISA: 2000-2004

A Leonardo da Vinci program a jövőben is mindenekelőtt az Európai Unió újító és kísérleti laboratóriuma kíván lenni a szakmai képzés területén. Mostanáig sikerült a szakmai képzés területén a szaktudás egyfajta kincsesházát felállítani. Jóllehet még tizennyolc hónap van hátra a program első fázisának befejezéséig, a tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenlegi programban érvényesülő sokféleség és sokirányúság bonyolulttá tette a programot. Ezért a program szerkezetének megújítására három javaslat született: a célokat új szempontok szerint kell megfogalmaz ni, világosabb közösségi intézkedéseket kell hozni, és erőteljesen egyszerűsíteni kell a program lebonyolítását.

A Leonardo da Vinci program első fázisa a szakmai képzés teljes vetületét át kívánta fogni. Ez óhatatlanul az érthetőség és az áttekinthetőség rovására ment. A program a jövőben három, a szakképzésben kulcsfontosságú célra összpontosít majd:

- a fiatalok jobb szociális és szakmai felkészítése, amelynek egyik hatékony módja az elméleti képzés és a szakmai gyakorlatok megfelelő aránya és váltakozása,
- az egész életen át tartó magas színvonalú szakmai továbbképzési rendszer kiépítése és továbbfejlesztése, amelyben különleges fontossággal bír a technológiai és szervezési újítások bevezetése, illetve a beruházások mértékének növelése. Ezzel egyidejűleg javítani kell a férfiak és nők arányát egyes szakmákban, illetve gazdasági szektorokban,
- olyan szakképzési rendszerek kialakításának támogatása, amelyek javítják a hiányos vagy elavult szaktudásuk miatt hátrányos helyzetbe került célcsoportok munkaerőpiaci esélyeit.

Az intézkedések típusa az eddigi 23-ról 6-ra csökken, amelyek a szakmai képzés követelményeihez igazodnak majd.

A célkitűzések és az intézkedések számának csökkentése akkor éri el célját, ha a rendelkezésre álló pénzeszközöket is a lehető legcélirányosabban és leghatékonyabban használjuk fel. Ezek tehát az alapjaiban megújított és leegyszerűsített program legfontosabb elemei.

Az egyszerűsítéshez tartozik az is, hogy a program első évében megjelenő pályázati felhívás három évig lesz érvényes az összes akcióra, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor is minden évben kisebb-nagyobb mértékben módosult a pályázati felhívás. Az újítás célja, hogy a pályázók (szakképző intézmények, egyetemek, vállalatok, a szociális partnerek a regionális intézmények, stb.) jobb minőségű pályázatokat nyújtsanak be.

A program rugalmasságának biztosítására a futamidő közepén újabb felhívás jelenik meg mert az időközi értékelő jelentések alapján az eredeti prioritások átalakíthatók, illetve új prioritások jelölhetők ki. A projektek kiválasztása alapvetően decentralizált módon zajlik az egyes tagállamokban. Éppen ezért növekszik a tagállamok felelőssége a végrehajtás során.

Iskolánk 2006 tavaszán létesített kapcsolatot a SICK Ag.-val, annak érdekében, hogy a diákok szakmai tapasztalatszerzési lehetőségeit kibővíthessük. A németországi szakképzés sajátosságai miatt a SICK Ausbildungsabteilung, azaz a cég szakképző központja a termelés közvetlen közelében van, hiszen Németországban a nagy cégek a saját szakembereiket maguk képzik a saját szakképző központjaikban. Ez a feltétel ideális terepnek bizonyul már hosszú évek óta, hogy diákjaink közül sokan kipróbálhassák tudásukat a szakképző központ tanműhelyeiben is és ezt követően a termelésbe is belekóstolhassanak. A német cég szakképző központja a gépészeti és elektronikai ipar számára képez technikusokat, ehhez a legmodernebb eszközök állnak a szakoktatók rendelkezésére.

A két intézmény vezetői abban egyeztek meg, hogy diákjaink minden év őszén elkezdenek egy tervező munkát Németországban német dákokkal közösen, majd ezt a munkát a következő év májusában nálunk befejezik, így összesen hat hétig dolgozik együtt 10-10 magyar és német diák.

2007 óta minden évben sikerült a Leonardo pályázat segítségével a programban részt venni tervezési gyakorlatokat végezni, forgácsolni,

Jedlik-Sick Leonardo Mobilitási Projekt

Szakmai gyakorlat egy német nagyvállalatnál, ahol az általunk is használt gépészeti tervezőprogramokat használják.

A projekt célja a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat megvalósítása külföldön a gépészet és elektronika területén. A résztvevők a szakmai alapképzésben részt vevő diákok, akik CAD-CAM informatikát, vagy műszaki informatikát tanulnak. A résztvevők 10-12.-es diákok. A három hetes gyakorlatot elismeri az iskola szakmai gyakorlatként.

Célunk a tanulók szakmai készségeinek, szakmai kompetenciáinak, nyelvtudásuknak, kommunikációs és szociális kompetenciáinak fejlesztése. A gyakorlat kezdete előtt a diákok egy kéthetes nyelvi kurzuson vesznek részt, valamint a SICK cég magyarországi leányvállalata segítségével betekintést nyernek a vállalati munkába is.

A projekt megvalósításában partnerünk: SICK Ag.. A cég a szakmai gyakorlati helyeket, valamint a projekt folyamatos nyomon követését és értékelését vállalta.

A résztvevőket a tanulmányi eredményeik és szociális helyzetük alapján válogatja ki az iskola vezetése.

A szülőket részletesen tájékoztattuk a program céljáról, a kiutazás módjáról, a kint tartózkodás körülményeiről, a kedvezményezettek feladatairól, a konkrét munkahelyekről, az elérhetőségekről, a szerződésben vállalt kötelezettségekről írásban és személyes megbeszélés útján.

Tanulóink először 2007. novemberében, indultak Győrből Waldkirchbe. Azóta minden évbe sikerült támogatást nyernünk projektünkhöz.

A németországi gyakorlat alatt a diákok főleg a nekik kiosztott feladatok végrehajtásával vannak elfoglalva, de hétvégente és néha délutánonként gazdag kulturális és szabadidős programokon is részt tudtak venni. például, minden évben meglátogatjuk a rusti Europa-Parkot, ahol Európa legmagasabb hullámvasútja található. Alkalmunk nyílik minden évben a Fekete-erdőt is valamint Freiburgot is megismerni.

Eredmények:

A projekt az alapkészségek elsajátításával, fejlesztésével a leendő munkaerő versenyképességét javította. A gépészeti tervezőprogramok legújabb verzióit tudják diákjaink kipróbálni, s robotprogramozás is szerepel a munkafeldatatok között, valamint a kézi megmunkálás területén is szereznek tanulóink új ismereteket.

A projekttel teljesítették tanulóink előírt munkahelyi gyakorlatukat.

Eredménynek kell tekinteni, hogy jelentősen gyarapodott a külföldi gyakorlaton részt vevők idegen nyelv ismerete.

Elsődleges célunk mindig a tanulók szakmai készségeinek és a szakmai kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése volt.

Az idegen nyelvi kompetencia a nyugat magyarországi gépészek és műszaki informatikusok számára létkérdés, hiszen a legnagyobb munkaadók pl. Audi megkövetelik már a technikusoktól is a stabil nyelvi ismereteket, ezen belül is a szaknyelv ismeretét.. Az anyanyelvi környezetben való nyelvgyakorlás eredménye a felmérésekből is kitűnik.