Szakmai program

Az iskola névadója Jedlik Ányos, a XIX. század magyar tudományos élet egyik jeles alakja. Ma már nehéz kideríteni, miért az ő nevét vette fel az iskola 1941-ben. Számunkra az a fontos, hogy az azóta eltelt idő alatt Jedlik alakja, munkássága példaképül szolgált az itt tanuló diákok és az itt dolgozó tanárok számára. Jedlik kitartása, a tudomány iránt érzett alázata, végtelen szorgalma és munkabírása, valamint élete minden percének értelmes munkával való kitöltése azok a tulajdonságok, amelyek méltóvá teszik őt arra, hogy a jövőben is követendő mintaként állítsuk diákjaink és tanáraink elé.

Jedlik gondolkodásmódja, az ifjúság oktatásáról vallott nézeteinek bizonyítására álljon itt egy idézet tőle:

"A tudományegyetem fő célja, hogy a tudományok szakadatlan és szorgalmas gyarapítása mellett azokban az egyetemi ifjúság oly fokban képeztessék ki, miként mint a termékeny méhkasból kirepülő raj ... a kor követelményeinek megfelelve mind a maga biztos jövendőjének megalapítására, mind a közjó előmozdítására a lehető legnagyobb sikerrel működhessék."

Jedlik idézett gondolata jelenleg is iskolánk alapelve. Emellett azonban állást kell foglalnunk olyan kérdésekben, amelyeket a XXI. század elejének kihívásai állítanak az iskola tanárai és diákjai, az iskola jövőjével foglakozó kollégák elé.

A 21. századnak egyik fontos kihívása az egységesülő Európa. Ez kettős feladatot állít elénk. Egyrészt a globalizáció korában erősíteni kell európaiságunkat. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy egy gazdasági-földrajzi egységnek a részei, amely magas követelményeket állít elénk. Egyenjogú, egyenlő partnerei csak akkor leszünk e közösségnek, ha meg tudunk felelni ezeknek a követelményeknek. Meg kell mutatni diákjainknak azokat a szálakat, amelyekkel a közös történelem és kultúra immár ezer esztendeje Európához köt bennünket. Másrészt meg kell őriznünk magyarságunkat, ápolnunk kell hagyományainkat, anyanyelvünket, mert szabadon élő és alkotó nép csak az lehet, aki ismeri múltját és van mihez kötődni, ragaszkodni.

Korszakunk másik nagy problémája, hogy a gazdasági növekedés olyan mértéket ért el, amely az emberiség jövőjét veszélyezteti. Olyan ifjakat kell nevelnünk, akik megértik, hogy a technológiai szemlélet egyeduralma milyen károkat okoz és gondolkodásukban, mindennapi munkájukban érvényesíteni tudják majd az ökológiai szemléletet is.

Nemcsak a tágabb környezetünk hordoz magában kihívásokat. Az ismeretanyag rohamos bővülése, az ismeretek soraiban bekövetkezett átrendeződés, az oktatás-nevelés technikai feltételeinek változása, az emberi kapcsolatok gyors átalakulása arra késztet bennünket, hogy folyamatosan fejlesszük módszereinket és a hagyományok tiszteletben tartásával, a felmerülő igényekre figyelve, a tantestület által követhető sebességgel alakítsuk iskolai életünket.

A közelmúltban tudatosult bennünk a tárgyi tudás fontossága mellett a kommunikációs képesség fontossága. Azé a képességé, aminek révén a megszerzett tárgyi tudást érvényesíteni lehet.

Programunk tervezésekor szempont volt az is, hogy nem lezárt tudást kell diákjaink kezébe adni, hanem megteremteni azt az alapot, amit később az akkori szükségletekhez igazodva több irányban is tovább lehet fejleszteni.

A fentiek automatikusan magukkal hozták azt is, hogy a korábbi, nagymértékben a tanulói befogadásra építő tanítási-tanulási folyamat egyre inkább helyet adjon egy olyan folyamatnak, amely a tanuló aktivitására, önértékelésére és önfejlesztésére, a tanulók önálló és csoportmunkájára alapoz elsősorban.

Mindezeket figyelembe véve a következőkben fogalmazzuk meg iskolánk céljait:

Céljaink

Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás hagyományait tovább vigyük, érzékenyen reagáljunk a környezet változásaira, magas szintű általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakembereket képezzünk, és ennek a folyamatnak vigyük tovább a jedlikes formáit és elemeit.

Mivel a szakemberképzés egyszerre jelenti az ismeretközvetítést, az önálló élethez való képességek kialakítását, (önálló ismeretszerzés, tájékozottság, felelősség, rugalmasság, igényesség saját és mások munkájával szemben) valamint az ember nevelését (hogy a megszerzett ismereteket és képességeket a jó érdekében használja fel) az iskola nem mondhat le egyik részterület műveléséről sem. Ugyanakkor azt is érezzük, hogy nem tudjuk mindhárom területet azonos súllyal gondozni. Ezért az iskola a hangsúlyt a képző, ismeretközvetítő funkcióra helyezi. Ez az a funkció, amely ki fogja alakítani az iskola helyi tantervét. A másik két feladat ebbe beleépülve, a képzés adta lehetőségeket kihasználva, mintegy a részekbe beépítve fog majd megjelenni.

A képzés és ismeretközvetítés jellege is lényeges változásokon kell hogy keresztülmenjen. Diákjainknak más jellegű ismeretekre van és lesz szüksége, amit másképpen kell megszerezniük, mint eddig. Az elméleti tudás elsődlegessége háttérbe szorul, hogy teret engedjen a mindennapi életben és a munkahelyen jól alkalmazható képességeknek, készségeknek. Az iskola tantestületére vár a feladat, hogy folyamatosan meghatározza, az elméleti tudásnak melyek azok az elemei, amelyeket meg kell tartanunk a jövőben is, és melyek azok, amelyeket ki kell hagyni a tananyagból. Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azoknak a készségeknek és képességeknek a körét, amelyek képessé teszik diákjainkat a folyamatos önképzésre, a rugalmas alkalmazkodásra, a megszerzett ismeret sokoldalú, kreatív felhasználására.

A szakemberképzésünknek a következőkben határozzuk meg a jedlikes formáit és elemeit:

• Az iskola kötelessége, hogy mindig a legkorszerűbb ismereteket közvetítse a diákjainak.
• Az iskola fontos szerepet tölt be a város és a régió gazdasági életében is. Emiatt elsőrendű fontosságú a gazdaság szereplőivel (cégek, vállalkozások, vállalatok, gazdasági kamarák, Munkaügyi Központ) való együttműködés, hogy az iskola mindig tudja követni a gazdaságban lezajló változásokat, hogy saját képzésének korszerűsítéséhez támogatókat szerezzen, és kapcsolatai révén, ha tud, segítsen a végzettek elhelyezkedésében.

Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának szakmától függetlenül.

Fontos célunk és feladatunk, hogy iskolánk bármilyen területen tehetséges tanulóit segítsük tehetségük kibontakoztatásában.

Iskolánk nevelésfilozófiájának kialakításakor megfogalmaztuk, melyek azok az értékeink, amelyek hagyományait a szakmai programban is tovább szeretnénk vinni. A tantestület teljes egyetértésben a tanulóközpontúságot és a nyílt, őszinte, humánus légkört jelölte meg, mint megőrzendő, fejlesztendő értékeket.

Mit értünk iskolánkban tanulóközpontúságon?

1. Tiszteljük a tanulót, mint embert; segítjük jogainak érvényesítésében, kötelességei teljesítésében.
2. Minden módon elősegítjük lelki, szellemi és testi gyarapodását.
3. A keletkező problémákat a tanuló érdekének szem előtt tartásával, mindkét fél emberi méltóságának a megőrzésével próbáljuk megoldani.

A sikeres együttműködés záloga a jó légkör. Ez alatt a következőket értjük:

1. A tanulók gondjaikat és problémáikat a kialakított csatornákon keresztül retorziók veszélye nélkül közvetíthetik tanáraik, a képviseleti szerveik és az iskolavezetés felé. Ugyanezeket a csatornákat használhatják a tanárok is diákokkal kapcsolatos gondjaik és problémáik közvetítésére.
2. Az iskola életét szabályozó belső szabályzatok megalkotásába be kell vonni az összes érintett felet, ha másképp nem, képviselőik útján.
3. Elő kell segíteni, hogy a kommunikáció, az egyének közötti kapcsolat az alapvető viselkedési és kulturális normák betartásával történjen.
4. A jó légkörhöz nagyban hozzájárulhat az igényes, gondozott tárgyi környezet. Ennek kialakítása és megőrzése csak tanárok és diákok együttes munkájával lehetséges.

A tanulók az elvárt követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha törekszenek a fizikai állóképességük megőrzésére. Ezen gyakorlati és a mindennapi munkát segítő cél mellett az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében az iskolai testnevelésen és sporton keresztül.

Az iskolai testnevelés és sport célja:

• a személyiség fejlesztése,
• életképes (alkalmazkodó, vállalkozó, aktív) fiatalok nevelése és felkészítése,
• a fiatalok egészséges életmódjának, aktív egészségének megalapozása,
• mozgás iránti igényük és szükségletük felkeltése, fenntartása és felnőttkorba való átmentése,
• a testnevelés és a sporttevékenység megszerettetése.

A teljes szakmai program megtekinthető az alábbi linken: